Légzésünk elsődleges útja az orron keresztül vezet, bizonyos betegségek – például nátha, influenza, vagy az orrmandulák megnagyobbodása – azonban akadályozzák a szabad légáramlást. Mivel az oxigén esszenciális a szervezet működéséhez, egy „alternatív útvonalon”, a szájon keresztül is biztosíthatja a szervezetbe juttatást, amennyiben az orrunk bedugult. Ez azonban távolról sem ideális megoldás, az orrlégzésnek ugyanis összetett élettani szerepe van: egyrészt a légkör részecskéit kiszűrve megakadályozza azok behatolását a tüdőbe, másrészt pedig az orrváladék a baktériumok szervezetbe jutását is meggátolja.
A szálló port és a baktériumokat is kiszűri
Az orr nyálkahártyáján csillószőrös hám található, amelyet rendszeresen újratermelődő nyálkaréteg fed be. A száraz részecskék könnyen megtapadnak ezen a felületen, az apró csillószőrök pedig ritmikus hullámzással terelik azokat a garat irányába, hogy köpet formájában ürüljenek, vagy a gyomorsavba jussanak. Emellett az orrban fellelhető hajszálerek dús hálózata egyenletes hőmérsékletet biztosít, így előmelegíti a beérkező, szervezetünk számára túl hideg levegőt. Ez a folyamat összességében hozzájárul, hogy a tüdőbe kórokozóktól és más részecskéktől mentes, tiszta, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegő jusson be. Az orrüreghez melléküregek kapcsolódnak: az arc és a homlok üregeinek és a fülkürtnek az egészséges szellőzését, tisztulását is a megfelelő orrlégzés biztosítja.
Hogyha tehát az orrlégzés nem megfelelő, az nem csak a közérzetünkre lehet rossz hatással, de az általános egészségi állapotunkra is. Hogyha eldugul az orrunk, rákényszerülünk arra, hogy a szánkon keresztül vegyünk levegőt, így azonban a felsorolt védelmi funkciók is mind kiesnek. Az orr légpárásító hatása nélkül a torok és a garat nyálkahártyái kiszáradhatnak, így a kórokozók hatékonyabban megtapadhatnak, és tovább terjedhetnek a felületükön. Az orrjáratok elzáródása miatt az orr melléküregei sem szellőzhetnek és tisztulhatnak megfelelően, emiatt pedig az üregekben felhalmozódó váladékban baktériumok szaporodnak el, arc- és homloküreg-gyulladást vagy középfülgyulladást váltva ki.
Hogyan enyhítsük hatékonyan az orrdugulást?
Elmondható tehát, hogy egy ártatlannak tűnő, orrdugulással járó megbetegedés is komoly szövődményeket idézhet elő, ami miatt fontos, hogy az orrlégzés akadálymentességéről gondoskodjunk.
A téli időszak önmagában is kedvez a kórokozók terjedésének, hiszen a hideg miatt több időt töltünk zárt helyiségekben, egy légtérben másik, potenciális betegséghordozókkal. Ráadásul a hideg miatt az orr nyálkahártyája is veszít ellenállóképességéből, és könnyen megtelepedhetnek rajta például a náthát leggyakrabban kiváltó rhinovírusok. A kórokozók terjedése a nyálkahártya gyulladását és duzzanatát idézik elő, melynek egyik legkellemetlenebb velejárója az orrdugulás. A patikák polcain vény nélkül is kapható több olyan orrcsepp és orrspray, amelyik rövid idő alatt enyhítheti az orrdugulást, és felszabadítja a levegő útját az orrjáratokban. A spray előnye lehet az egyszerűbb használhatóság, ráadásul ezzel könnyebben eloszlatható a hatóanyag a gyulladt felületeken, és az újrafertőződés esélye is alacsonyabb. Érdemes a tartósítószert nem tartalmazó termékeket választani, ezek ugyanis kíméletesebbek az orrnyálkahártyával.Persze fontos, hogy ezeket is csupán az előírt módon és időtartamban alkalmazzuk.
A vírusfertőzések kezelése elsősorban tüneti alapú, a különböző gyógyhatású készítmények mellett ugyanakkor más módokon is gyorsíthatjuk a gyógyulásunkat. A téli időszakban rendszerint jóval alacsonyabb a folyadékfogyasztásunk, emiatt azonban – a szervezet többi része mellett – az orrnyálkahártya is kiszáradhat. Fontos tehát, hogy eleget igyunk, így a nyálkahártya is megfelelő mennyiségű váladékot termelhet, ami meggátolja a kórokozók bejutását. Ügyeljünk a lakás páratartalmára is, a száraz levegő ugyanis szintén kiszáríthatja a nyálkahártyát és növeli a megbetegedés veszélyét.
Az orrfújás megfelelő technikája is nagyon fontos, hogyha ugyanis nem megfelelően csináljuk, azzal károsíthatjuk az orrnyálkahártyát és más szövődményeket is előidézhet. Nem szabad például túl erősen belefújni a zsebkendőbe, a túlnyomás miatt ugyanis az orrban lévő hajszálerek elpattanhatnak, ami vérzést okozhat. Javasolt ehelyett több, rövidebb fújással felszabadítani az orrüregeket, de a túlnyomást azzal is megelőzhetjük, ha fújás közben az egyik orrüreget befogjuk, és csak a másik kitisztulására koncentrálunk.