A 49. naptári héten (december 4-10.) tovább növekedett a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációja – közölte csütörtökön a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A 22 mintavételi helyből 12 esetében emelkedő tendenciát figyeltek meg a szakemberek. E körbe tartoznak a Budapest környéki agglomerációs települések, valamint Debrecen, Eger, Győr, Pécs, Salgótarján, Szolnok, Szombathely és Tatabánya. A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja 15 helyszínen a "magas", míg 7 településen az "emelkedett" tartományba esik.
Sokan fordultak orvoshoz is
Ugyancsak az NNGYK a légúti figyelőszolgálat adatai alapján arról számolt be, hogy a 49. héten már több mint 31 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel az országban, ami közel 8 százalékos emelkedés a 48. heti adathoz képest. Emellett további mintegy 263 ezren akut légúti fertőzés tüneteivel kértek segítséget. A légúti figyelőszolgálat 24 kórházába 252 beteget vettek fel súlyos fertőzések miatt. Közülük 27-en szorultak intenzív, szubintenzív ellátásra. A kórházi ápolást igénylő betegek 22,2 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, 50,8 százalékuk 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül négynél influenza A, kettőnél légúti óriássejtes vírus (RSV), 182 fertőzöttnél pedig az új koronavírus (SARS-CoV-2) állt a megbetegedés hátterében.
A makacs köhögést nem szabad félvállról venni
A rohamszerűen érkező, kínzó köhögés megviseli a szervezetet, és akár öklendezést, hányást is okozhat – hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere. „A köhögés egy reflex, amely akkor jön létre, amikor a szervezet irritáló anyag jelenlétét vagy a légúti hám állapotváltozását érzékeli a légutakban vagy a tüdőben, vagyis létfontosságú szerepet játszik a szervezet betegségekkel szembeni védelmében. A kínzó köhögés okainak felderítése azonban sokszor nagy türelmet igénylő feladat a szakember számára is, hiszen a háttérben a többi között immunológiai, tüdőgyógyászati, a felső emésztőrendszert érintő, vagy fertőzéssel kapcsolatos okok is állhatnak” – tette hozzá.
Kifejtette, sokak számára lehet ismerős a hosszas erőlködéssel járó, görcsös rohamokban jelentkező és csillapíthatatlannak tűnő köhögés, amelyet a torokban és garatban érzett kaparó, csiklandozó érzés is kísérhet, és a torok irritációja okozza. Ez a típusú köhögés alig vagy egyáltalán nem jár váladék felköhögésével, és gyakran megfázás, vírusfertőzés során tapasztalhatjuk. Gyógynövényes torokpasztillák, párásítás, bőséges folyadékfogyasztás, valamint vény nélkül kapható dekongesztánsok és antihisztaminok segíthetnek csillapítani a tüneteket.
Mi okozhat még köhögési rohamokat?
Száraz, rohamokban jelentkező köhögést előidézhet a légutak gyulladása, amelyet legtöbbször valamilyen fertőzés vagy allergén okoz, de sokszor a savas reflux és bizonyos magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek (ACE-gátló szerek) is előidézhetnek ilyen panaszokat. A légcsőgyulladás, gégegyulladás kínzó, kaparó érzetű, csengő hangzású rohamokban jelentkező köhögéssel jár, az éjszakai köhögőrohamok pedig az asztma első jelei is lehetnek. A lázzal, légzésre fokozódó mellkasi és hátfájdalommal, nehézlégzéssel és többnapos lázzal kísért köhögőrohamok esetében felmerülhet a tüdőgyulladás gyanúja Potecz doktornő szerint.
A bakteriális fertőzések súlyosabb felső és alsó légúti problémákat okozhatnak, mint általában a vírusos fertőzések. Gyakran magas lázzal, hidegrázással, légzési nehézséggel és vér felköhögésével járnak. A szamárköhögés egy baktérium által okozott, a tüdőt és a légutakat érintő, rendkívül fertőző megbetegedés, amely a megfázáshoz hasonló tünetekkel kezdődik, majd második szakaszában jellegzetes, súlyosbodó – főként éjszakai – köhögési rohamok jelentkeznek, amit hangos, húzó belégzés és a rohamot befejező hányás kísér. A kötelező gyerekkori védőoltás ellenére felnőtteknél elő-előfordul ez a megbetegedés is.
A görcsös köhögési rohamok megnehezítik a levegővételt, ezért nagyon megviselhetik a szervezetet. A köhögés akut szövődménye lehet ájulási roham, öklendezés és hányás, a kötőhártya bevérzése, de önkéntelen vizeletelcseppenést is tapasztalhatunk. Krónikus szövődményként pedig hasi és kismedencei sérv, az alsó bordák törése és a mellkasfali izomzat gyulladása alakulhat ki. Éppen ezért dr. Potecz Györgi azt tanácsolja, hogy ha hirtelen fellépő, egyre súlyosabbá váló vagy egy hétnél tovább tartó köhögési rohamok alakulnak ki, ne kísérletezzünk köhögéscsillapító készítményekkel, forduljunk mihamarabb háziorvosunkhoz!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Borítókép: Getty Images
