Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa az alábbi cikkben a szelén további kedvező hatásairól is beszámolt, amit nagy arányban találhatunk meg ebben az erős ízű és illatú fűszernövényben.
A szelén megküzd a vírusokkal
Számos jótékony hatása mellett a téli időszakban leginkább a szelén fogyasztásának antivirális előnyeit élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelénszint jellemző.
Magyarország a szelénhiányos országok közé tartozik, a táplálék szeléntartalma ugyanis attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, vagy az állat legelt, mennyi volt a szelén. A hazánkra jellemző alacsony szeléntartalmú termőtalaj miatt a természetes források - magas szeléntartalmú brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyasok és vörös húsok rendszeres fogyasztása - mellett ajánlott a szelén kiegészítő készítményekből történő pótlásáról is gondoskodnunk.
A szelén javítja a termékenységet
A British Journal of Urology folyóiratban korábban közölt kutatási eredmények a vizsgált 64 meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfi esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége.
A szelén védi a szívet
A szelén mindkét nem esetében fontos szerepet játszik a termékenység megőrzésében, a várva várt terhesség időszakát megelőzően különösen lényeges pótlásáról gondoskodni, hiánya ugyanis a gyermeknél szívfejlődési rendellenességekhez vezethet. A szelén szerepe a későbbi életszakaszban is kulcsfontosságú a szívizomzat védelmének szempontjából. Anti-atherogén hatásánál fogva növeli a HDL ("jó") koleszterin arányát a vérben, védelmet nyújt az infarktussal, szívbetegségekkel szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szelén kiváló antioxidáns
A sejteket károsító szabad gyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabad gyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az ún. oxidatív stressz, vagyis a szabad gyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni.
Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. A szabad gyökök ellen az antioxidánsok nyújtanak védelmet. Kevesek által ismert tény, hogy az E- és C-vitaminok mellett a szelén is kiváló antioxidáns.
Segít a fiatalság megőrzésében
Az antioxidánsok, így a szelén is, anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit. Egereken végzett kísérletek során a szelén hiányos egyedeken kifejezett öregedést írtak le. Azokban az országokban, mint például Japán, ahol a szelénellátottság jobb, magasabb az átlag életkor is. A szelén anti-aging hatása azon túl, hogy késlelteti a sejtek öregedését agyműködést serkentő képességében is megnyilvánul.
Csak orvosi ellenőrzés mellett szedjen szelént!
A megelőzési céllal adott szelén napi dózisa 50 µg. Bizonyos betegségek esetén ez az adag emelhető, azonban a pontos mennyiség megállapítása minden esetben szakorvos feladata. Orvosi ellenőrzés nélkül a gyógyszer szedése nem javasolt. Mivel 50 µg-ig általában nem toxikus, ezért ebben a dózisban szedhető, de a gyógyszer szedésének időtartamát orvos határozza meg.
Forrás: Budai Endokrinközpont
