Az asztma légzőszervi betegség, az egyik leggyakrabban előforduló hosszú távú kórkép a gyermekek körében, de a felnőtteket is éppúgy érintheti a probléma. A betegség alapját a légutak krónikus gyulladása jelenti, a rohamokban jelentkező panaszok pedig a hörgők megduzzadásából és beszűküléséből erednek. A rohamokat többféle tényező is kiválthatja, beleértve például a légúti fertőzéseket, az allergéneket, az irritáló vegyi anyagokat és a légszennyezettséget. Az összefoglaló néven triggereknek nevezett faktorok kivédésével, valamint az asztmagyógyszerek megfelelő használatával megelőzhetőek az asztmás rohamok, ellenkező esetben viszont zihálás, légszomj és szorító mellkasi érzés, illetve reggelente vagy esténként fellépő erős köhögés jelentkezhet.
Így hat az influenza az asztmára
Habár az asztmások is ugyanakkora eséllyel kapják el az influenzás fertőzéseket, mint bárki más, a már kialakult betegség esetükben súlyosabb formában jelentkezhet még akkor is, ha asztmájuk enyhébb vagy gyógyszerekkel jól kezelt. Ennek oka, hogy esetükben a légutak alapból is duzzadtak és érzékenyek, az influenza pedig csak még tovább fokozza a gyulladást. Ezáltal a vírusos fertőzés is kiválthat asztmás rohamokat, egyben felerősítheti a tüneteit. Ezen felül ráadásul kaput nyit a tüdőgyulladás és egyéb akut légzőszervi megbetegedések előtt.
Összességében az asztmás felnőttekre és gyermekekre nézve egyaránt magasabb a tüdőgyulladás kockázata, amennyiben elkapják az influenzát. Nem véletlen tehát, hogy az asztma a leggyakoribb egészségi állapot az influenza miatt kórházban kezelt gyermekek körében, illetve szintén az egyik legtöbbször előforduló kondíció az ápolásra szoruló felnőttek esetében.
A legfontosabb teendők asztmásan
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen az elsődleges feladat az influenza megelőzése, amelyre a legjobb és legbiztosabb módot az évenkénti védőoltás jelenti. Mivel a védettség kialakulásához nagyjából két hétre van szükség, a vakcinákat még a járvány kezdete előtt érdemes beadatni. Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon az asztmások is jogosultak térítésmentes oltásra. Az influenza elleni vakcinálás mellett a pneumococcus elleni védőoltás sem elhanyagolható, ezek a baktériumok ugyanis gyakran okoznak felülfertőződést az influenzás szervezetben. Egy 13 szerocsoport ellen védelmet adó oltóanyag a 2014. július 1. után született gyermekek számára már az életkorhoz kötött oltások részét képezi.
A mindennapokban is akadnak persze lehetőségek, hogy csökkentsük az influenzavírusok esélyeit. A prevenció egyik alappillére a gyakori kézmosás szappannal, illetve a sűrűn használt tárgyak, felületek rendszeres tisztítása, fertőtlenítése úgy otthon, mint a munkahelyeken, iskolákban. Emellett lehetőség szerint tartsunk kellő távolságot azoktól, akik már megbetegedtek. Kiemelt jelentőségű továbbá a kezelőorvos segítségével összeállított asztma-akcióterv következetes betartása is.
Amennyiben a megelőző lépések ellenére is jelentkeznek a betegség első tünetei, forduljunk minél hamarabb háziorvosunkhoz, a gyorsan megkezdett kezelés ugyanis mindenki számára fontos, akire nézve valamilyen okból magasabb az influenzás szövődmények kialakulásának kockázata. A patikákban orvosi vényre többféle antivirális gyógykészítmény kapható, hatékonyságuk pedig akkor a legjobb, ha az első szimptómák fellépése utáni 48 órán belül már elkezdjük alkalmazni ezeket. Asztmások számára az oseltamivir vagy a peramivir hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek ajánlatosak, ellenben a zanamivirrel készült termékek nem. Az antivirális szerek meggátolják a vírusok szaporodását a szervezetben, ezáltal mind a tünetek erősségében, mind a gyógyulás ütemében javulást hoznak.
A cikk az amerikai járványügyi hatóság (CDC) leírása alapján készült.
