A legfontosabb teendők
Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza-fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket. Fontos újdonság, hogy ma már létezik olyan orális készítmény is, amelyik közvetlenül a kórokozóra hatva gátolja az influenza vírus szaporodását és továbbterjedését, lerövidíti a betegség időtartamát, csökkenti annak súlyosságát és a szövődmények kialakulását. Így lehetővé válik a betegség tényleges, oki kezelése is. Javítsuk szervezetünk védekező-készségét, pótoljuk a hiányzó vitaminokat és nyomelemeket, töltsünk minél hosszabb időt testedzéssel, sportolással.
Köhögés esetén különböző köptetőket, köhögés-csillapítókat kaphat a beteg. Ha hasmenéssel és hányással társul az influenza, 24 órán keresztül ne együnk semmit, csak folyadékbevitelről (tea formájában) gondoskodjunk, ha másképp nem megy, kanalanként. Második naptól kezdve kekszet, sós vízben főtt burgonyát, natúr pirítóst, kétszersültet fogyaszthatunk. Harmadik naptól kezdve térhetünk vissza a normál étkezésre, de az is diétás jellegű legyen, kerüljük a gyomrot megterhelő ételeket.
A hányinger és hányás csillapítása olyankor nagyon fontos, amikor a beteg egyéb krónikus betegsége miatt gyógyszert szed, pl. magasvérnyomás-betegség miatt, hogy azt be tudja venni, valamint a beteg közérzete szempontjából. A tüneti kezelés részeként mindig adható C-vitamin, hiszen ilyenkor nem elégséges természetes formában való bevitele. Szövődménymentes influenza esetén antibiotikumot soha nem alkalmaznak, azok csak baktériumok által okozott megbetegedések esetén helyénvalók. Az influenza kellemetlen tünetei gyógyszerekkel is enyhíthetők, amelyek talán biztosabb segítséget nyújtanak a szövődmények elkerülésében. Van köztük olyan is, amely az influenza és a nátha több tünetét is egyszerre enyhíti.
A védőoltás
A védőoltást évenként ismételni kell. Ennek egyik oka az a korábban már ismertetett tény, hogy a betegséget előidéző vírus folyamatosan változik. A másik az, hogy az oltás hatására kialakuló ellenanyag-termelés idővel lecsökken, így az ellenanyagszint az immunizálást követően egy esztendővel gyakran már nem elég magas ahhoz, hogy megfelelő védettséget nyújtson. Mivel a védettséget biztosító ellenanyagszint kialakulásához néhány hétre van szükség, ezért az oltás optimális ideje a járvány kitörése előtt legalább egy hónappal van, vagyis általában október, november hónapokban. Az idősek, a nagy létszámú közösségekben dolgozók, illetve a szív- és vesebetegek számára különösen fontos, hogy megkapják az influenza elleni védőoltást, mert ezzel súlyos, akár életveszélyes szövődmények is megelőzhetők.
Természetes segítség
C-vitamin: Mondhatnánk úgy is, hogy citrusfélék. A citrusfélék kitüntetett helyet foglalnak el azon gyümölcsök között, amelyek egészségünk megőrzésében szerepet játszanak. Az influenza elleni védekezésben fontos szerepet játszanak.
Zsálya: A meghűléses betegségek gyakori kísérője a torokfájás, de a kellemetlen kaparó érzés a nátha, influenza, sőt mandulagyulladás első jele is lehet. Rendszerint vírus okozza, de baktériumok is előidézhetik. Mivel a "betolakodókkal" szembeni első védőgyűrűt az orr, a garat, a fül és a nyaktáji nyirokmirigyek képezik, így ha a betegség csíráit még ezen a sáncon sikerül feltartóztatni és legyőzni, akkor a melléküregekre, tüdőre átterjedő szövődmények megelőzhetők. Rekedtség és a torokgyulladások különböző válfajainak gyógyítására kitűnő háziszer az orvosi vagy kerti zsálya.
A gyógynövény elsősorban illóolajai révén fejti ki gyulladásgátló, baktériumölő és fertőtlenítő hatását. Teakészítéshez szórjunk csészénként 1-2 kávéskanál szárított zsályalevelet forró vízbe, majd hagyjuk 10 percig állni. Ha lehűlt kissé, szűrjük le, és egy csészényi meleg teával öblögessük a torkunkat (gargalizálás). Mivel helyi hatású, a toroköblögetést egy-két óránként meg kell ismételni ahhoz, hogy eredményes legyen a kezelés. Ha megisszuk, akkor ízesítsük mézzel, ami szintén nyugtatja a torkot, és a forrázatból lassan kortyolgatva, naponta legfeljebb 3 csészényit fogyasszunk, mert erős hatású anyagokat tartalmaz. A garatban fellépő kellemetlen összehúzó érzés (ami különösen a gyermekeket zavarhatja) enyhíthető, ha a teát fele-fele arányban zsályalevélből és kamillavirágból készítjük.
Köhögés elleni teakeverék: A meghűléses illetve fertőzéses eredetű megbetegedések a légzőrendszer különböző részein tünetcsoportok formájában jelennek meg, így hatékonyabb a meghűlés elleni gyógynövényeket kombinálni. Köhögés elleni teakeverékhez, amely még asztma esetén is jó hatású: egyenlő arányban vegyünk orvosi zsálya levelét, ökörfarkkóró-virágot és lándzsás útifüvet. Egy-két teáskanálnyit forrázzunk le egy csésze vízzel, hagyjuk állni 5 percig, majd szűrjük le a teát, ízesítsük mézzel, és lassan kortyolgatva fogyasszuk.
Eukaliptusz: Több mint 500 fajtája létezik, háromnegyedük természetes termőterületén, Ausztráliában él. Az eukaliptusz (Eucalyptus globulus) illóolajat adó (és óriásira növő) mirtuszféle, örökzöld fa, illetve növény. Az eukaliptuszlevél (Eucalypti folium) fűszeres illatú, kesernyés ízű, illóolaja világszerte ismert. Az eukaliptusz friss leveleiből a vízgőz desztillálásával előállított, finomított illóolaj, az eukaliptuszolaj (Aetheroleum eucalypti). A Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos készítmény. Az eukaliptusz leveléből vagy illóolaját felhasználva teát, gyermekek légzésének megkönnyítésére krémet is készítenek. Felnőtteknek megfázás, influenza esetén inhalálásra javasolt, mert csak néhány szippantás az eukaliptusz-olajat tartalmazó gőzből és ismét szelel az eldugult orr.
Pemetefű: A téli hónapokban, meghűlés és influenza ellen használatos gyógynövény. Az orvosi vagy fehér pemetefű (Marrubium vulgare) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozó, parlagokon, utak mentén termő évelő növény, melyet finom szőrök fednek, ami gyapjas megjelenést és szürkésfehér színárnyalatot kölcsönöz. Minden részében igen keserű ízű, de összességében pompás, aromás illatú növény. A pemetefű alkotóelemeit leginkább köhögés elleni gyógycukorkák készítésénél használták, az idősebbek még jól emlékezhetnek ízére, régebben szinte csak ezt alkalmazták. Manapság is kapható ugyanúgy, mint az eukaliptuszból készült gyógycukorkák többféle fajtája.
Méz: A népi gyógyászatban köztudottan nagy szerepe volt a méznek. Elsősorban azt kell tudnunk róla, hogy jelentős baktériumölő hatása van, persze csak akkor fejti ki hatását, ha rendszeresen fogyasztunk belőle. Számos hatóanyag és vitamin megtalálható benne. Először is a mézben hatféle úgynevezett szerves sav található meg, amelyek segítik az emésztést, sőt, fokozzák az étvágyunkat is. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz C-, B1-, és B2 vitaminokat. Fertőtlenítő hatása is bizonyított, mivel az az enzim, amit a méhek az átalakító tevékenységükhöz használnak, baktériumölő hatású.
Ez is érdekelhet
Meghűléses betegségek kezeléséhez is kitűnő. Kutatók szerint ugyanis a méz lelassítja a kórokozók fejlődését. Gyógyhatását mással is indokolták. A méz szirupos állagának köszönhetően távol tartja a sérüléstől a kórokozókat, másrészt magas cukortartalma hátráltatja a kórokozók további fejlődését. Egyetlen probléma van, amire figyeljünk oda. Nem biztos, hogy az a jó, ha valaki egy-egy problémája orvoslására azonnal mézhez nyúl. Ugyanis az üzletekben kapható mézek hőkezelésen estek át, melynek következménye, hogy kevésbé hatékonyak a különböző betegségekkel, sérülésekkel szemben.
Legjobban: