Az influenzavírusok évről évre több százezer embert betegítenek meg Magyarországon. Az országos járvány rendszerint január vagy február hónapban kezdődik, ezzel együtt a védőoltást már jóval korábban, késő ősszel érdemes beadatni. A védettség kialakulásához mintegy 10-14 nap szükséges. Fontos megjegyezni, hogy a vakcina hatása csupán szezonális jellegű, ugyanis idényenként eltérő lehet, hogy éppen mely vírustörzsek okozzák a megbetegedések zömét. Vagyis kifejezetten előnyös minden évben újra és újra beoltatni magunkat. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az influenza nem válogat: bárki elkaphatja, ahogy szövődmények is bármely betegnél előfordulhatnak.
Tévhit, hogy az oltás veszélyes
A vakcinák elölt vírusokat tartalmaznak, az aktuális oltóanyag pontos tartalmát pedig minden szezon kezdete előtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján állítják össze. Az ártalmatlanított kórokozók képesek kiváltani az immunrendszer reakcióját, de betegséget nem okoznak, így lényegében kockázatmentesen biztosítanak aktív védelmet. A védettség persze nem 100 százalékos: a beoltottak 10-30 százaléka megfertőződhet az influenzával, fontos azonban, hogy esetükben a betegség lefolyása jóval enyhébb lesz.
Az oltást követően felléphetnek mellékhatások, így például jellemző az oltás helyén jelentkező izomfájdalom és duzzanat, valamint esetenként hőemelkedés, láz és enyhe fejfájás is előfordulhat. Ezen felül tojásallergia esetén az oltóanyagban nyomokban fellelhető tojásfehérjék miatt kialakulhat allergiás reakció is. Érdemes azonban megemlíteni, hogy ez a fajta érzékenység csupán a gyermekek 1,3 és a felnőttek 0,2 százalékát érinti, a legsúlyosabbnak számító reakció, az anafilaxiás sokk pedig 3 év alatt 25,1 millió oltásból alig 33 esetben lépett fel egy korábbi kutatás során, ami jól mutatja, hogy mennyire ritkának számít ez a veszélyes állapot.
Ezek tehát a kockázatok, amelyek összességében eltörpülnek az influenza jelentette veszélyek mellett. Már önmagukban a betegség alapvető tünetei is sokkal kellemetlenebbek, kezdve a gyötrő légúti panaszoktól a magas lázon és hidegrázáson át egészen a sajgó, testszerte kisugárzó fájdalomig és az erős levertségig. Emellett kialakulhatnak akár kórházi ellátást igénylő szövődmények is - e tekintetben különösen az idősekre, a krónikus betegségekben szenvedőkre és a várandós kismamákra nézve magas a rizikó. Nem a véletlen műve, hogy minden évben a járvány tetőzésének időszakában hal meg a legtöbb ember Magyarországon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kiket véd az influenza elleni oltás?
Habár az immunrendszer zavartalan működésének biztosítása, azaz a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás, valamint az alapvető higiéniai szabályok betartása egyaránt sokat segít az influenza kivédésében, önmagukban ezek a módszerek mégsem elégségesek. A legmagasabb szintű prevenció eléréséhez szükség van az oltásra is, amely nemcsak az érintettek számára nyújt védelmet, hanem közvetve a környezetükben élők számára is. Utóbbi tény rendkívül fontos azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag, például gyógyszerallergia miatt nem olthatóak be.
Legjobban: