A fiatal csimpánzok numerikus memóriája még a felnőtt emberekénél is jobb. Japán kutatók kísérleti eredményekkel tudják bizonyítani állításukat.
Sokan, beleértve biológusokat is, még mindig úgy gondolják, hogy az ember minden szellemi működése felsőbbrendű a csimpánzénál, és lehetetlennek tartják, hogy bármilyen memóriateszten rosszabbul teljesítsünk állati rokonunknál. A Kyotoi Egyetem kutatója, Tetsuro Matsuzawa olyan kísérletet tervezett, mely rácáfol a téves feltevésekre.
3 csimpánzanyát és kölykét vizsgálták, melyek már megtanulták az arab számokat növekvő sorrendben egytől kilencig. Ai is köztük volt, aki a csimpánzok közül elsőként tanulta meg a tárgyakat számmal megjelölni. Teljesítményüket egyetemi hallgatók eredményeivel vetették össze, akiket ugyanolyan körülmények között teszteltek, mint az állatokat. Rövid időn keresztül különböző sorrendben számok villantak fel a kísérleti alanyok előtti érintőképernyőn, majd minden számot fekete négyzet takart el. A csimpánzoknak és az egyetemi hallgatóknak ugyanabban a sorrendben kellett megérinteniük a képernyőt megadott pontjait, ahogyan látták felvillanni a számokat. A fiatal (5 év körüli) csimpánzok függetlenül attól, hogy mennyi ideig láthatták a számokat, nagyon sokat meg tudtak jegyezni egy pillantásra, jobban teljesítettek saját anyjuktól is, és összességében a felnőtt embereket is mindhárman felülmúlták gyorsaságban. Az emberek sokkal többet tévesztettek, ha lerövidült az idő, amíg a számokat láthatták.
Matsuzawa elmondása szerint a csimpánzok memóriája az úgynevezett eidetikus, azaz fényképszerű látásmódra emlékeztet, ami az összetett képek és minták különlegesen részletes és pontos elraktározási képességét jelenti. Ilyen fényképszerű vizuális memória bizonyos gyerekekre is jellemző, ám különleges képességüket rendszerint kinövik. A kutatók szerint ez az újonnan felfedezett képesség csak újabb bizonyítéka a fiatal csimpánzok intelligenciájának rendkívüli sokszínűségére.