A pacemakerhez nagyon hasonló agyi stimulátor (DBS) behelyezésével javítható a memória és az agyi funkciók az Alzheimeres betegeknél. Egy nemrég végzett kutatás kimutatta, hogy miután hat Alzheimeres beteg agyába DBS-t ültettek, a betegek felénél vagy javult az emlékezet vagy lassabb lett a hanyatlás.
"Kimutattuk, hogy az eljárás nem csak, hogy biztonságos, de bebizonyítottuk azt is, hogy nagyobb méretű kísérletet is érdemes elvégezni" - mondta Dr. Andres Lozano, a Toronto Nyugati Kórház munkatársa, aki kollégáival együtt végezte el a kutatást. "Bármennyivel is sikerül javítani az életminőséget, illetve megnyújtani ennek hosszát, azzal csak nyer minden beteg."
"Az Alzheimer-kórra jellemző az idegi működés funkcionális zavara, illetve a kognitív és emlékezeti működés mögött rejlő folyamatok eltérései" - mondta Lozano. Az érintettek eleinte enyhe memóriazavarokkal küzdenek, ami később olyan mértékben leromlik, hogy az illető teljes ellátásra szorul. A későbbi tünetek között megjelenhet a szorongás, a tájékozódási képesség elvesztése és az agresszió. Semmilyen kezeléssel sem lehet megállítani a folyamatot. Néhány gyógyszer késlelteti ugyan az állapotromlást, más szerekkel pedig átmenetileg kordában tarthatók az egyéb tünetek.
Lozano és csapata megvizsgálta azt a feltevést, hogy az agy mély rétegeinek elektromos ingerlése javíthatja a kezdeti stádiumban levő Alzheimeres beteg állapotát. Hatan vettek részt a kísérletben, mindegyikük elhagyta a kórházat három nappal a tanulmány vége után, és folytatták betegségük hagyományos kezelését amellett, hogy a beültetett szerkezet egy éven át stimulálta az agyukat. Ezen idő alatt a betegeket több módon is vizsgálták, például kognitív tesztekkel, agytérképpel és képalkotó eljárásokkal. A pozitron emissziós tomográfiával (PET) mérték az agy metabolikus aktivitását, hogy felmérjék, a DBS miként változtatta meg a glükóz anyagcseréjét az agyban (az Alzheimer miatt módosulhat a glükóz felhasználása az agyban.)
A betegek felénél 6-12 hónap elteltével a kognitív funkciók vagy javulást mutattak, vagy lassabban romlottak a vártnál. A PET CT pedig kimutatta, hogy az Alzheimeres betegeknél tipikusan fellelhető abnormális glükózanyagcsere jobb lett a DPS beültetése után, mely a nyomonkövetés időtartama alatt is megmaradt. Egyik betegnél sem jelentkezett komolyabb mellékhatás.
Habár Lozano tanulmányának mintája kicsi, az Annals of Neurology augusztusi számában is olvasható eredmények biztatóak. A jövőbeni, nagyobb léptékű munkák talán több információt nyújtanak majd egy lehetséges hatékony terápiára vonatkozóan, ami kiegészíthet más kezeléseket. "Nagy szükség van az új terápiás megközelítésekre az Alzheimer-kór esetében. A patológiás agyműködés módosítása további vizsgálódást érdemel" - tette hozzá Lozano.
Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb okozója a szellemi hanyatlásnak az idősek körében. Az Alzheimer Szervezet szerint Amerikában mintegy ötmillió embert érint.
Ez is érdekelhet
Videó: HáziPatika.com
Legjobban: