Sikeresen keltettek a kísérleti személyekben olyan érzetet, mintha más testében lennének - jelentette be szerdán a svéd orvosegyetem, a Karolinska Intézet.
"Az egyik kísérletben az alanyok testet cseréltek másokkal és saját magukkal ráztak kezet anélkül, hogy megtört volna az illúzió" - olvasható az intézet egyik közleményében.
"Ez azt mutatja, milyen könnyű megváltoztatni az agy saját testünkre vonatkozó érzeteit" - mondta el Henrik Ehrsson, a kísérlet vezetője. "Az érzetek általi benyomások manipulálásával becsaphatjuk magunkat és nemcsak kiléphetünk saját testünkből, hanem be is léphetünk másokéba."
Egy másik kísérlet során egy bábu fejébe két kamerát szereltek, amelyek két olyan képernyővel voltak összekötve, amiket az alanyok előtt helyeztek el, így azok láthatták, amit a bábu "látott". "Amikor a bábu kameraszemei és az alany szemei is lefelé néztek, az alany ott látta a bábu testét, ahol normálisan a saját testét kellett volna látnia" - magyarázták a szerzők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A testek kicserélésének illúziója jött létre akkor, amikor az egyik tudós a bábu és az alany hasát is megérintette két bottal. Az alany láthatta, hogy a bábu hasát megérintették, míg ő egy hasonló érzést tapasztalt a hasán, annak ellenére, hogy nem látta azt. "Ennek eredményeképpen az alanynál erős érzet jelentkezett, mintha a bábu hasa az övé lenne" - áll a beszámolóban.
Egy újabb kísérletben a kamerát egy másik személy fejére szerelték fel. Amikor ez a személy és az alany (aki egy olyan szemüveget viselt, amelyben a kamera képét látta) egymás felé fordultak, hogy kezet fogjanak, az alany úgy érezte, mintha a kamerát viselő ember teste a sajátja lenne. Az illúzió akkor is működött, ha a személyek ellenkező neműek voltak, ám arra nem lehetett rávenni az alanyokat, hogy élettelen tárgyaknak, például egy széknek képzeljék magukat.
A kutatást a gyakorlatban a virtuális valóság modellezésére és a robottechikában lehet majd felhasználni, továbbá más területeken is, állítja az intézet. "Kérdések merülhetnek fel bennünk, hogyan is érzékeljük saját magunkat és mit gondolunk egy bizonyos csoporthoz való tartozásról. Talán megpróbálhatjuk legyőzni az előítéleteket. Az eljárás használható lehet az oktatásban, az orvostudományban és játékoknál is" - mondta el Ehrsson.
Ez is érdekelhet
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
Legjobban: