Amerikai idegtudósok felfedeztek egy mikroszkopikus csatornahálózatot, melyen keresztül a szervezetet védő fehérvérsejtek a koponyában található csontvelőüregek és az agyhártya külső rétege között közlekedhetnek. Ezek a sejtek gyulladások esetén aktivizálódnak, hogy meggátolják az agyban a szöveti károsodást.
Rövidebb úton érkeznek az immunsejtek az agyba
A felfedezés a kutatókat is meglepte, korábban ugyanis úgy tudták, hogy az agy védelmét is ellátó fehérvérsejtek a végtagok csontvelőjének szivacsos állományában termelődnek, és hosszú úton, a keringő vérrel együtt jutnak el az agyhoz. Most azonban kiderült, hogy ezt a rövidítést kihasználva sokkal gyorsabban el tudnak jutni a gyulladt szövetekhez. Francesca Bosetti, a Neurolológiai Rendellenességek és Stroke Nemzeti Intézetének munkatársa szerint az agyi szövetek gyulladásának komoly szerepe van többféle neurológia rendellenességben. Az újonnan felfedezett csatornák ezért szó szerint új utat nyithatnak számos kutatás előtt.
A kutatók már több kísérletben is vizsgálták ezeknek a csatornáknak a szerepét. Az egyik során fluoreszkáló fehérvérsejteket juttattak be egerek síp- és koponyacsontjába, majd gyulladást idéztek elő az állatok agyszövetében. Különböző képalkotó eljárásokkal végigkövették a fehérvérsejtek útját a sérült területekhez. Mint kiderült, az immunsejtek jóval nagyobb arányban érkeztek a koponya, mint a sípcsont felől.
A kísérletet a szívszövettel is megismételték, ahol nagyjából hasonló reakciót tapasztaltak a síp- és a koponyacsontban lévő fehérvérsejtek részéről is. Úgy tűnik tehát, hogy az agyszövetekben keletkező gyulladásra a szervezet más módon reagál, mint a test többi részén kialakulóra.
A mikroszkopikus méretű csatornák állatokban és emberekben is megtalálhatóak, már egy sebészeti úton eltávolított koponyadarabban is azonosították. Működésük kiismeréséhez a szakértők szerint további vizsgálatokra lesz szükség, annyi viszont már biztos, hogy fontos szerepük van az agy egészségének megőrzésében.
Ez is érdekelheti
Forrás: Iflscience
Legjobban: