Kiderült az álmodás egyik legnagyobb titka

Kutatók rátaláltak egy úgynevezett forró zónára az agyban, amelynek segítségével megmondható, hogy valaki álmodni fog-e, sőt az is, hogy miről. A Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány alapos kihívás az alvásról eddig alkotott elképzeléseinknek.

Hogy miért vannak álmaink, és mire valóak egyáltalán, nem teljesen ismert. Sok tudós úgy gondolja, hogy az álmok az információfeldolgozáshoz kapcsolódnak, kiszűrik a felesleges dolgokat, és segítenek az emlékek megalkotásában. Egy másik elképzelés szerint az idegsejtek véletlenszerűen tüzelnek alvás közben, agyunk pedig megpróbálja megérteni ezeket a pihenés közben.

álom
Az álmok alighanem az agy hátsó kérgi forró pontján keletkeznek

Az alvás négy szakaszból áll, és a gyors szemmozgásos vagy REM-fázist társítják a tudósok jelenleg az álomhoz. Ebben a szakaszban az agy igen aktív: a képalkotó területén például majdnem annyira, mint éber állapotban. Giulio Tononi kutatócsoportja a University of Wisconsinon viszont feltárta, hogy vannak álmok a REM-fázison kívül is, ami a tudomány számára a neurális mechanizmusokról alkotott jelenleg uralkodó elképzelések miatt komoly kihívás.

A csapat EEG -felvételeket készített 32 alvó ember agyáról. Miután felébresztették az éjszaka különböző időpontjain, a tudósok kikérdezték őket, hogy álmodtak-e, és mit. Ebből a kutatók olyan mintákat dolgoztak ki az agyi aktivitásra, amelyek megfeleltek a résztvevők által adott válaszoknak.

Az eredmények azt mutatták, hogy az álmok megjelennek mind a REM-, mind a REM-en kívüli fázisban az agy hátsó területén, amelyet hátsó kérgi forró zónának kereszteltek el. Ennek fokozott aktivitása kapcsolódik az álomhoz , míg alacsony frekvenciájú aktivitása az álom hiányához társul. Ezután azt vizsgálták meg, hogy a neurális aktivitás hogyan változott a forró zónában az álom közben, és miként kapcsolódik konkrét álmokhoz. Végül megjósolták, ha az álomban arcok, beszéd vagy mozgás volt.

Az álmosságot és az alvás mélységét részben az immunrendszer szabályozza. A mechanizmus feltárásával megteremtették a krónikus alvási problémák és az egyéb betegségek következtében kialakuló alvászavarok kezelésének alapját. Részletek!

Bár sokkal több kutatásra lesz szükség, mielőtt teljesen megérthetjük az álmokat és az álmodás folyamatát, úgy tűnik, a kutatók ráleltek az egyik legfontosabb agyi régióra, amely e folyamatokból kiveszi a részét. Ugyanakkor az agy további területeit, amelyeknek valószínűleg szintén van kapcsolatuk az álmokkal, még nem vizsgálták meg. Mindenesetre most úgy tűnik, hogy a hátsókérgi forró zóna az egyetlen terület, amelyben a tudatosság kialakul az alvás során.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Forrás: Newsweek

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. A Tiszántúlon és a déli országrészben előfordul havazás, havas eső (észak felé egyre inkább szilárd halmazállapotú a csapadék). Ahol megszűnik a tartós csapadékhullás, ott egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél a Dunántúlon és a középső országrészben időnként erős lesz. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra