Kiderült, mi történik stroke után

Ha az autó akkumulátora lemerül, egy bikakábel segítségével bármikor extra energiát kaphat egy másik kocsiról. De mi a helyzet a fejünkben? Ezt derítette ki egy kutatás.

Az agy hasonlóképpen működik, ha a sérült neuronok elveszítik az energiát szolgáltató mitokondriumot (az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecskét), akkor az asztrocitáknak nevezett agysejtekhez fordulnak egy kis plusz töltésért. Legalábbis erre a megállapításra jutott tudósok egy csoportja, akik szerint felfedezésük új módszerek bevezetéséhez fekteti le az utat a stroke és más agysérülések esetében.

A Tel Aviv-i The Rabin Institute of Neurobiology tudósai szerint az agyban áramló információk továbbítása nagyon energiaigényes folyamat, az egészséges ember szervezetében az ehhez szükséges energia-utánpótlást tökéletesen elvégzik a neuronok. De ha a mitokondrium sérül vagy eltűnik, akkor a folyamat megáll, és ha nincs utánpótlás, az agysejt elhal.

Mi történik a fejünkben stroke után?

Agyunk több mint százmillió idegsejtből áll, ezeket gliasejtek veszik körül. Legfőbb feladatuk, hogy energiát szolgáltassanak idegsejtjeink számára, amelyek elektrokémiai jelekkel kommunikálnak egymással. Részletek!

Már 2014-ben sikerült felfedezni a sejtek mitokondrium-továbbító képességét, de akkor még azt hitték, csak az elhalt sejtrészecskéket szállítják, hogy az asztrociták lebontsák őket. Mivel a tudósok korábban megállapították, hogy a csontvelőben lévő őssejtek képesek mitokondriumot „adományozni” a tüdősejteknek, most a kutatók arra gondoltak, talán hasonlóan jól működik a folyamat az agyban is.

Mint kiderült, az asztrociták a CD38 nevű enzim segítségével képesek érzékelni a neuronok „segítségkérését”. Genetikailag módosított egerekből nyert asztrocitákat tettek mitokondriummal teli folyadékot tartalmazó edényekbe, majd utána a folyadékot halódó neuronokra öntötték, amelyek 24 órán belül magukba fogadták a mitokondriumokat és „életre keltek”. Ezután arra keresték a választ, vajon a folyamat így működik-e élő állatokban is, és itt is pozitív eredmények mutatkoztak.

Most már csak az a kérdés, mekkora szerepe lehet a folyamatban a CD38 enzimnek, de az erre irányuló kísérletek még nagyon korai stádiumban vannak. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben olyan új megoldásokat fedezhetnek fel, amelyek a komoly agyi betegségek gyógyításában játszhatnak fontos szerepet.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Forrás: sciencemag.org

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.