Több más nemzet kutatóival közösen magyar szakemberek is dolgoznak egy új diagnosztikai eszköz kifejlesztésén. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott, 22 intézmény - köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai - által végzett kutatás eredményeiről a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban számoltak be a szerzők július végén.
Gyorsabban kimutatható a páciens sérülésének súlyossága
Büki András, a PTE idegsebészeti klinikájának igazgatója, a cikk egyik szerzője áttörésként értékelte a kutatás eredményét. Az idegsebész professzor annak előzményeiről kifejtette: egy év alatt világszerte több mint 50 millió ember szenved koponyasérülést, amelyet jelenleg elsősorban képalkotó eszközökkel diagnosztizálnak. A kutatás eredményeként két biomarkert (GFAP és UCH-L1 elnevezésű fehérjéket) azonosítottak, amelyek kimutatása a vérből és az agyvízből már a korai szakaszban utal a páciens sérülésének súlyosságára.
A 2000 betegen elvégzett vizsgálatok szerint ezeknek a biomarkereknek az együttes vizsgálatával, elsősorban az enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek esetében 35 százalékkal csökkenthető a CT-vizsgálatok száma. A kutatás megállapításai nyomán kifejlesztendő új diagnosztikai eszköz páciensek számára sugárdózis-csökkenést, az ellátó intézményeknek pedig költséghatékonyabb működést jelenthet - magyarázta.
Büki András szintén áttörésnek nevezte, hogy a skandináv országok diagnosztikájában elterjedt biomarkerrel (S100 Beta nevű fehérje) szemben, a kutatásuk során azonosított fehérjék vizsgálatát elfogadta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA). "Eddig még nem volt koponyasérülések esetében FDA által elfogadott biomarker" - érzékeltette, hozzátéve, hogy a szakhatóság szerint e fehérjék vizsgálata a képalkotó diagnosztikai eljárások kiegészítéseként használható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orvosprofesszor prognózisa szerint a közeljövőben kifejleszthetik a kutatási eredményeiken nyugvó új diagnosztikai eszközt. Annak előnyei között említette, hogy az ambuláns klinikai felhasználáson túl azt a helyszínen alkalmazhatják majd sport-, vagy harctéri sérülések esetén. Kitért arra is, hogy emellett az eszköz a súlyos koponyasérültek megfigyelésében, állapotuk rövid időközönkénti rendszeres ellenőrzésében is az orvosok hasznára lehet.
Ez is érdekelhet
A kutatást vezető floridai Banyan Biomarkers nevű vállalat több műszergyártó világcéggel tárgyal már az eszközfejlesztésről - tette hozzá. Büki András a PTE szerepéről elmondta, hogy klinikájuk vizsgálati helyként vett részt a kutatásban. Azok előzményeiről közölte azt is, hogy az amerikai védelmi minisztérium által kezdeményezett vizsgálatsorban a Banyan Biomarkers első Egyesült Államokon kívüli partnere volt a pécsi idegsebészeti klinika.
