Világszerte több mint 8,5 millió embert érint a Parkinson-kór, amely egy krónikus, nem gyógyítható idegrendszeri betegség. A többi között végtagremegés, a mozgás lelassulása, az izmok merevsége, a testtartás és az egyensúly romlása, valamint kommunikációs zavarok jellemzik tünetként. Mindezek forrása az agyi neuronok fokozatos pusztulása, valamint az azok által termelt hírvivő anyag, a dopamin szintjének csökkenése. „Habár egyelőre nincs gyógymód rá, elérhetőek olyan kezelési lehetőségek, amelyekkel enyhíteni lehet a főbb tünetek, a lehető legtovább megőrizve a betegek életminőségét” – írja a BBC.
Mivel a Parkinson-kór okozta károsodás nem visszafordítható, ezért rendkívül fontos, hogy minél korábban felismerjék és diagnosztizálják a problémát az érintetteknél. Ez ügyben szolgál rendkívül értékes adatokkal egy, a Gut című folyóiratban most megjelent tanulmány. A kutatók közel 25 ezer Parkinson-kóros beteg egészségügyi adatait elemezték az Egyesült Államokban, összehasonlítva azokat 19 ezer Alzheimer-kóros és 24 ezer cerebrovaszkuláris beteg, valamint kontrollcsoportként mintegy 25 egészséges személy adataival. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon előbbiek körében gyakrabban fordult-e elő a diagnózist megelőző hat évben valamilyen emésztőrendszeri probléma, illetve az ilyen panaszokkal küzdők körében magasabb-e a Parkinson-kór kialakulásának kockázata.
Mint kiderült, a válasz mindkét kérdés az, hogy igen. Különösképpen a székrekedés, a nyelési nehézségek, a gasztroparézis (a gyomorürülést lassító állapot) és az irritábilis bél szindróma (IBS) bizonyult baljós előjelnek e szempontból. Ugyanakkor a vakbélhez csatlakozó féregnyúlvány műtéti eltávolítása az elemzés szerint protektív hatású, azaz csökkenti a Parkinson-kór veszélyét. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy ez nem azt jelenti, hogy aki az említett emésztőrendszeri panaszokkal küzd, annál biztosan kialakul Parkinson-kór. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy létezik egyfajta összeköttetés a bélrendszer és az agy egészsége között.
Legjobban: