Genetikai összefüggések
A migrén és a genetika első összefüggésére derült fény 2010-ben, amikor is a kutatók több mint 50 ezer ember genetikai profilját vizsgálták, összehasonlítva a migrénben szenvedők adatait az egészségesekével.
A kutatás során egy apró DNS-variánsra figyeltek fel, amely körülbelül ötödével emeli a migrén kockázatát. Bár korábbi kutatások már találtak genetikai összefüggést a migrén szélsőséges, de ritkán előforduló típusait illetően, a betegség gyakori formáinak összefüggéseit azonban most mutatták ki először. A Nature Genetics online kiadásában publikált tanulmány eredményei reményt adnak arra, hogy új gyógyszerek fejlesztésével vissza lehet majd szorítani ezt a fájdalmas és költséges betegséget.
Botoxszal a migrén ellen?
Egy az Archives of Dermatology című lapban megjelent másik, 2010-es kutatás eredményei érdekes összefüggést mutattak ki a kozmetikai beavatkozások alkalmával használt botulinumtoxin (botox) és a migrén között, egészen pontosan azt, hogy a kezelés csökkentheti a préselő, satuszerű, illetve a szem szúró érzésével járó migrénes fejfájás gyakoriságát.
Ezt is tudjuk: ezért súlyosbítja fény a migrént
Egy vakokon végzett vizsgálat eredményei után immár az sem kérdés többé, hogy miért súlyosbíthatja a fény a migrént egyszerű fejfájásból hasogató fájdalommá - derült ki a Nature Neuroscience online kiadásában közzétett tanulmányból.
A Beth Israel Deaconess Központ kutatói két, migrénes betegből álló csoportot vizsgáltak. Az egyik, hatfős csoport tagjai teljesen vakok voltak, míg a másik, 14 tagú csoportba olyanok tartoztak, akik valamilyen degeneratív szembetegség következtében vesztették el látásukat. A kísérletek során - melyeket különféle fénybehatások mellett ezeken az embereken és egereken is elvégeztek - kiderült, hogy a fényérzékenység mechanizmusa meglepő módon a látóideget is érinti, így a felfedezés olyan gyógyszerek kísérleti lehetőségét nyithatja meg, amelyek a látóidegen keresztül az agyba futó útvonalat blokkolják, így enyhítve a migrénes betegek panaszait.
Migrént előidéző fehérje?
Úgy tűnik, az Iowa Egyetem kutatói is egy régóta megválaszolatlan kérdésre találták meg a választ egy kutatásuk során, jelesül hogy miért van az, hogy bizonyos emberek migrénesek, míg mások hallomásból is alig ismerik a gyötrő fejfájást.
A választ egy CGRP (Calcitonin Gene Related Peptide) nevű neuropeptid (az idegrendszert szabályozó) fehérje adta meg, mely valószínűleg a migrén kialakulásáért felelős. Korábban már számos kutatás igazolta, hogy a migrén során a CGRP szintje emelkedik a vérben, valamint hogy a CGRP szintjét csökkentő vagy a termelődését gátló kémiai anyagok csökkentik a migrénes fejfájás súlyosságát.
Az amerikai kutatók rájöttek, hogy egy "RAMP1" nevű kis fehérje játszik kulcsszerepet a CGRP idegsejteken kiváltott hatásának szabályozásában. A szakemberek az eredményeket nyugtázva úgy vélik, hogy a RAMP1 további vizsgálatával közelebb kerülhet az orvostudomány a migrénes fejfájás hátterében húzódó folyamatok "menetrendjének" megismeréséhez.