Egy, a Neuron című szaklapban nemrég megjelent cikkben Dr. Marcos Frank és Dr. Sara Aton a világon elsőként számoltak be az emlékek keletkezéséről és az agyban közben végbemenő sejtszintű változásokról.
"Ez az első alkalom, hogy direkt rálátásunk van az alvás közben az agyban sejti szinten végbemenő változásokra - nyilatkozta Dr. Frank - Alvás közben agyunkban az idegi kapcsolások az ébrenléttől teljesen eltérően működnek."
"Bizonyos biokémiai folyamatok ébrenlétkor egyszerűen nem működnek. Alvás közben azonban mintegy varázsütésre működésbe lépnek, és hatásukra olyan szinaptikus változások mennek végbe, amelyek elősegítik az emlékek keletkezését."
Az agyban úgynevezett N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptorok találhatók, melyek részt vesznek a tanuláshoz és emlékezéshez fontos idegimpulzusok továbbításában. A receptorokban található idegi kapcsolódási pontok alvás közben megerősödnek, és a vizuális központtal együttműködésben kialakítják az emlékképeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ébrenlét alatt azonban agyunk képtelen az emlékek kialakításához szükséges enzimeket előállítani, így az csak alvás közben történhet" - nyilatkozta Dr. Frank.
Bár a tudósok a mostani felfedezésükkel közelebb kerültek az emberi memória megértéséhez, az egyelőre még mindig rejtély, hogy az emberi agy miként és hol tárolja a hosszú távú emlékképeket.
Ez is érdekelhet
Legjobban: