A reszkető bénulásként is hívott Parkinson-kór kapcsán a legtöbben egy állandó ápolásra szoruló, idős emberre asszociálnak, akinek a folytonos kézremegés miatt a legalapvetőbb feladatok is kihívást jelentenek. Ennél azonban jóval összetettebb a betegség mind életkorbeli előfordulása, mind pedig jellegzetes tünetei tekintetében. 1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ennek alkalmából neurológus szakemberrel, illetve beteggel is beszélgettünk a betegség kialakulásáról és a modern kezelési lehetőségekről.
Teljes élet Parkinson-kórral
Az imént felvázolt kép szöges ellentétére példa Komlósi Zsolt. A férfinál kilenc éve, 58 éves korában diagnosztizálták a Parkinson-kórt, és a gyógyszeres kezelésnek , illetve életmódváltásának köszönhetően ma is teljes életet él: mindennap tornázik, kirándul a családjával, kórusba jár, és nyugdíjaztatása ellenére órákat ad a Miskolci Egyetem olajmérnökeinek. A betegséggel járó több tucatnyi tünetből 1-2 jelentkezik nála időnként: picit nehezebben lépked, és a kézremegése is ki-kiújul. Semmi olyant nem tapasztal ugyanakkor, amely a hétköznapi életét befolyásolná.
Már a betegség diagnosztizálása előtt is járt neurológiai szakrendelésre, jobb kezében ugyanis régóta tapasztalt remegést , illetve szaglása is jelentősen leromlott. "Több orvost is felkerestem a tünetekkel, ők azonban mindig azzal nyugtattak meg, hogy nem Parkinson-kór áll a tünetek mögött. Végül a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján egy háromnapos kivizsgálást követően állították fel a diagnózist" - mondta el portálunknak Komlósi Zsolt. "Eleinte nagyon nehéz volt beletörődni, hogy egy gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak. Fontos azonban, hogy lekössük magunkat a mindennapokban, és ne a betegségre koncentráljunk. Nem jó, ha környezeted folyton betegként kezel, mert akkor te is betegnek érzed magad" - tette hozzá.
A betegek harmada soha nem remeg
"A betegség legkoraibb tünetei az úgynevezett nem-motoros tünetek, például szagláscsökkenés , székrekedésre való hajlam, pánikzavar, depresszió és alvászavar. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, diagnózist ezért csak a motoros tünetek alapján lehet felállítani" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Dr. Takáts Annamária neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Parkinson-kór és Mozgászavarok Ambulancia főorvosa. Hozzátette: ugyan a köztudatban a Parkinson-kórt a kézremegéssel kapcsolták össze, ez a tünet nem minden esetben jelentkezik, a betegséggel diagnosztizáltak 30 százaléka egyáltalán nem tapasztal remegést. Általánosabb a beteg mozgásának belassulása, járása ugyanis megváltozik, jellemzően csoszogni kezd, testtartása pedig merevvé válik. Emellett a finom, ritmikus mozgásokat igénylő feladatok okoznak gondot neki (például a fogmosás, a borotválkozás vagy a keverés). Sokan panaszolják, hogy ügyetlenebbé válnak, többször elejtenek dolgokat, vagy például nehezebben tudnak felállni kipárnázott székekből.
Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is emelkedett az átlagéletkor, ami miatt több, főként idősebb korra jellemző betegség előfordulása megnőtt. A Parkinson-kór azonban a fiatalabbak körében is egyre gyakoribb. "Jellemzően 60-65 éves kor felett jelentkeznek a betegség első tünetei, sajnos azonban egyre több fiatalnál diagnosztizáljuk. A fiatalkori előfordulás esetén általában a genetikai hátteret vizsgálják az orvosok, illetve bizonyos civilizációs ártalmak is okolhatóak, egyértelmű magyarázat azonban nincs a megnövekedett esetszámra" - nyilatkozta Dr. Takáts Annamária.
Tánccal a Parkinson-kór ellen
A kezelésekben a hetvenes évek elején történt hatalmas áttörés, ekkor sikerült ugyanis az első olyan gyógyszert kifejleszteni, amellyel a betegségben hiányzó dopamin pótolható. Számtalan készítmény került azóta a patikák polcaira, amelyek a tünetek kezelésére és a betegséggel járó leépülési folyamatok lassítására szolgálnak. Sajnos azonban a betegség a mai napig nem gyógyítható, csupán tüneti kezelése ismert. A nem-motoros tünetek, illetve a késői stádiumban előforduló szellemi hanyatlás enyhítésében is számos kihívással kell még szembenéznie az orvostudománynak. Ezek ugyanis nem a dopaminhiánnyal hozhatóak összefüggésbe - mondta el a neurológus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nehéz életmódbeli tanácsot adni a Parkinson-kór megelőzésére, mivel egy kicsit máshogy "működik" a legtöbb ismert betegségnél. Bizonyos káros szenvedélyek, amelyek a legtöbb betegség kialakulásában rizikófaktort jelentenek, ez esetben éppen fordított hatást váltanak ki. Kimutatták például, hogy a Parkinson-kór nagyobb arányban érinti a nemdohányos embereket, mint a cigarettázókat. A rendszeres (és mértékletes) vörösborfogyasztás is védhet a betegségtől bizonyos kimutatások szerint. A neurológus hangsúlyozta: ezek hallatán hiba lenne azonnal cigarettáért és alkoholért nyúlni. Egyrészt, mert ezek a káros szenvedélyek számtalan súlyos betegség kialakulásáért felelősek, másrészt pedig azért, mert a Parkinson-kórtól nagy valószínűséggel nem maga a vörösbor és a cigaretta véd meg, inkább a rendszeres fogyasztásukkal járó életvitel csökkenti a kialakulás kockázatát.
Nem úgy a tánc, amelyet kimondottan javasolnak minden parkinsonos betegnek. "A kezelésben nagy szerepe van a fizioterápiának, illetve minden olyan mozgásformának, amely valamilyen ritmikusságot követ. A tánc a mozgás és a zene ritmusának összehangolása, ami jelentősen javíthatja a betegek állapotát. Mi a klinikán a Kodály-módszert alkalmazzuk egy kiváló énektanárral, aki a ritmust, az éneket és a táncot is a gyógyulás szolgálatába állítja" - mondta el Dr. Takáts Annamária.
Ez is érdekelhet
