Számítások szerint világszerte 4 millió ember szenved Parkinson-kórban, egy olyan összetett betegségben, amely nagyban különbözhet az érintettekben.
A Parkinson-kór kialakulásához vezető agyi kémiai folyamatok megértése fontos annak érdekében, ha korai MR diagnosztikai módszereket és új terápiákat szeretnénk kifejleszteni.
A chicago-i AAAS Találkozó keretében Dr. Joanna Collingwood (Keele Egyetem) számol be kutatásuk eredményeiről, amelyet Dr. Mark Davidson (Florida Egyetem) közreműködésével végzett Diamondban - Anglia országos synchrotonja segítségével. Eredmények szerint az betegek agyában a fémionok eloszlása megváltozik a kórfolyamat során. Az agyszövetet egészében vizsgálva feltérképezhetővé vált a Parkinson-kórban érintett érzékeny motoneuronok fémeloszlása, egy olyan agyi régióban, amelyről korábban már kimutatták, hogy vasszintje majdnem megkétszereződik az egyes sejtekben. A kutatást a Műszaki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsa (EPSRC) támogatta Angliában.
"A Diamondban végzett vizsgálataink során a mikrofókusz spektroszkópia nevű technikát alkalmaztuk, amely során erőteljes, precízen fókuszált röntgensugarak érik a szöveti mintákat" - közölte Dr. Collingwood. "Olyan részletesen tudtuk így megvizsgálni az emberi szöveteket, hogy a fémionok, kiváltképp a vasszintek a sejtben és környezetében feltérképezhetővé váltak. Mitől olyan egyedi a mikrofókusz synchroton féle megközelítés? Mert segítségével még az is megállapítható, hogy a vas milyen formában van tárolva. Számos évnyi munkával sikerült elérnie a szövetminták előállításának ideális módszerét az Anyagkutatási Együttműködési Hozzáférési Csapatnak a Továbbfejlesztett Fotonforrásnál (APS), melyet Dr. Davidson, Dr. Jon Dobson és Dr. Chris Batich vezetett. A módszerrel nem változik meg a fémek eloszlása vagy formája a vizsgált szövetekben. Hálásak vagyunk az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézeteknek (NIH) a fontos vizsgálat támogatásáért. Számos kutatás során átsiklottak a szövetek előkészítésének fontossága felett."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A klinikum területére helyezve a kutatást meg kell határoznunk, a klinikusok által az MR felvételen látott kontrasztváltozásokból mennyi tulajdonítható közvetlenül a vaseloszlás és forma változásának. A betegség biokémiai szempontjainak jobb megértése hosszútávon javuló terápiás megközelítésekhez vezethet, és lehetőséget jelent a korai MR detektálás és diagnózis számára is. A korai diagnózis kulcsfontosságú, mert mire megjelennek a betegség tipikus tünetei, a kémiai változások már az érzékeny motoros idegsejtek szignifikáns sejthalálát okozzák. Szoros együttműködésben dolgoztunk Dr. John Forderrel és Dr. Keith White-tal (Mcknight Agykutató Intézet, Florida Egyetem) a korai diagnózisok MR vizsgálatain és a Diamond illetve az APS eredményeinek a klinikumba való áthelyezésén."
Jelenleg is elérhető a szervezet fémjeinek eltávolítása vagy inaktiválása például a vastúlraktározásban szenvedők esetében, amelyet chelációs terápiának neveznek. Ahogy a szűrési technikák egyre korábbi detektálást tesznek lehetővé, lehetségessé válhat a Parkinson-kór még korábbi diagnózisa, és a terápiás kutatások további fejlesztésével chelációs alapú terápiás megközelítéseket fejleszthetnek ki a sejtvesztés irreverzibilis szintjének megelőzésére a betegekben. A Parkinson-kór esetében pontosabban célzott megközelítésre van szükség, mivel összességében a szervezet vasszintje nem emelkedett. Csak a betegség által érintett lokális területek esnek áldozatul, a synchroton technika segítségével elért információk így fontosak a megfelelő kezelések megtervezéséhez.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.comAnimáció: HáziPatika.com
Legjobban: