Az agy aktivitásának vizsgálatára fejlesztett ki egy magyar-francia kutatócsoport, melynek részleteiről a Nature Communications szaklap közölt . Az új módszer segíthet pótolni a kiesett vagy hibás agyi funkciókat különféle betegségeknél, például a vakság, az Alzheimer-kór, az epilepszia, a gerincsérülés vagy a stroke esetében.
Az agyunk úgy kódolja az információkat, ahogyan egy számítógép is: utóbbi működésének alapját a bitek jelentik, míg az agynál a megismerés funkcionális elemi egységét az idegsejtek sejttestjeiben és nyúlványaiban zajló aktív folyamatok, az úgynevezett akciós potenciálok jelentik.
Magyar kutatók munkája
Az új eljárás lényege, hogy egy valósághű modellt használnak arra, hogy elkülönítsék az akciós potenciálok jeleit a zajtól. Ez a módszer átlagosan 3-5-ször jobb felbontású a jelenlegi csúcstechnológiánál, de akár több mint egy nagyságrenddel is hatékonyabb akkor, amikor éber, szabadon mozgó állatokon végeznek vele méréseket. A kutatók algoritmusának becslési pontossága eléri a jelenlegi elméleti határt, vagyis maximális hatékonysággal szedi ki a mért optikai jelekből az információt a sejtek aktivitásáról.
A módszert kiegészíti egy másik fejlesztés: egy autokalibrációs folyamat, amely közvetlenül a nyers adatokból vonja ki a legjobb modellparamétereket, így a kutatóknak nem kell sejtenként elvégezni a gyakran nehézkes kalibrációs méréseket. Segítségével a jelenlegitől nagyságrenddel több neuronról lehet képet alkotni. A kutatók szabadon elérhetővé tették a szoftverüket a Nature Communications honlapján. A fejlesztésből számos magyar szakember is kivette a részét.
Forrás: Index
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: