A migrén a fejfájások egyik speciális változata, sokan az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják. A többnyire féloldali fejfájást sokszor látászavarokból, vibráló, cikkcakkos fényekből álló migrénaura előzi meg. A hatására mozgászavarok is jelentkezhetnek. Az International Headache Genetics Consortium (IHGC) tanulmánya talán választ adhat a régi kérdésre, hogy vajon a migrén vaszkuláris (azaz a vérellátáshoz köthető) vagy neurológiai (azaz az idegrendszerhez köthető) probléma.
Az IHGC 22 különböző genom-alapú vizsgálat eredményét vetette össze, s ennek során 12 országban regisztrált közel 60 ezer migrénes esetet vizsgáltak. A migrént összesen 38 genom-régióhoz kötik, ebből 28-at frissen fedeztek fel.
Ugyanezeket a géneket csak most hozták kapcsolatba a migrénnel. A különböző érrendszeri megbetegedésekkel összefüggésben már ismert volt a működésük, akárcsak az izmokat érintő betegségekhez való kapcsolatuk. Ebből tehát az orvosok azt a következtetést vonják le, hogy a migrén kialakulásában az érrendszeri gondok szerepet játszanak.
Már korábban is felfedeztek kapcsolatot a migrén és az agyszövet génjei és azok nem megfelelő működése közöt, és most azt is sikerült megállapítani, hogy a szörnyű fejfájásnak az idegrendszer ion-csatornáihoz is köze lehet, ami újabb kutatások indítására ösztönözheti őket.
A csapat az adatait elküldte különböző nemzetközi biológiai adatbankoknak, hogy a megosztott információk segítségével további eredményeket érjenek el. Remélik, hogy sikerül azonosítani a kapcsolatot a migrén és egyes jól körülhatárolt gének között. A nemzetközi orvosközösség örömmel fogadta a kezdeményezést, egyöntetű véleményük, hogy az együttműködés lesz a leghatékonyabb módszer a rengeteg ember életét megkeserítő betegség elleni küzdelemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: sciencealert.com
