Immár ötödik alkalommal indítja útjára a Magyar Stroke Társaság a "Stroke - Ne késlekedj" kampányt, melynek fő célkitűzése, megismertetni a lakosságot az agyi érkatasztrófa tüneteivel, hangsúlyozva az időablak és a megelőzés jelentőségét. A kezdeményezéshez egyre több politikus, színész és közéleti személyiség csatlakozik.
Az egyik vezető halálok
A szélütés nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is a leggyakoribb halálokok közé tartozik. Hazánkban évente 40-50 ezren szenvednek el stroke-ot, ugyanakkor 13 ezer ember veszíti életét agyi-érkatasztrófa következtében. Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke a kampányindító sajtótájékoztatón hangsúlyozta: hazánkban 10 percenként kerül stroke-os beteg ellátásra és félóránként hal meg valaki szélütés következtében. Ugyanakkor, akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalékuk a második esztendőben életét veszíti.
Hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A szélütés hatással van az emberek további életvitelére. A túlélők közel fele szenved féloldali bénulásban, közel egynegyedük járásképtelen, ráadásul valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában jelentkezik. Emellett a depresszió (32 százalék), valamint a beszédzavar (12-18 százalék) is az esetek nagy százalékában jelent komoly problémát. A stroke nemcsak az idősek betegsége, hiszen egyre fiatalabb korosztályt érint.
Fontos a tünetek felismerése
Prof. Dr. Bereczki Dániel hozzátette: ahhoz, hogy ez a szám csökkenjen, mindenkinek tisztában kell lennie a stroke tüneteivel - féloldali látásvesztés, beszédzavar, végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása, látótérkiesés. A professzor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy bár nagyon fontos a megelőzés és a kockázati tényezők kezelése, a jelenlegi kezelési arányokat úgy lehetne javítani, ha a lakosság a tünetek észlelésekor nem késlekedne, hanem azonnal hívná a mentőket, hiszen minden perc számít. Az orvosok rendelkezésére 3-4 óra áll, hogy eredményes legyen a beavatkozás. Minél hamarabb kerül valaki kórházba, minél hamarabb kapja meg az életmentő vérrögoldó kezelést, annál nagyobb esélye van a teljes felépülésre - tette hozzá a professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A Társaságot továbbra is segíti az Országos Mentőszolgálat. Dr. Temesvári Péter, az OMSZ orvosigazgatója hangsúlyozta: a stroke kiemelten magas időfaktorú betegség és gyakran nem riasztóak a tünetek, ezért sokan elodázzák a mentőhívást, így a mentőszolgálat sokszor már csak az utolsó pillanatban érkezik meg a beteghez. Ugyanakkor, ha a betegek időben tárcsáznák a mentőket, akkor a Stroke Centrumok és az Országos Mentőszolgálat összehangolt munkájának köszönhetően sokkal több beteget lehetne megmenteni - tette hozzá Temesvári Péter. Az orvosigazgató azt is elmondta, hogy nemrég olyan európai uniós projektek indultak a Mentőszolgálatnál, amelyek nemcsak a szervezet működését fogják hatékonyabbá tenni, hanem a stroke ellátás szempontjából is fontos területeken javulhat a teljesítményük, mint a mentésirányítás, illetve a mentők gyors kiérkezése.
Legjobban: