A leggyakoribb nőgyógyászati műtétekről dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ orvosa beszélt.
Nőgyógyászati küret
A küret - vagy más néven méhkaparás - a leggyakoribb nőgyógyászati műtétnek számít. Ennek során a méh nyálkahártyáját altatásban egy küretkanállal távolítják el. Leginkább vérzészavarok, erős vérzés esetén van erre szükség, ám sokszor rosszindulatú daganat fennállásának gyanújakor is el kell végezni. Ilyenkor szövettanra küldik az eltávolított nyálkahártyát, így kiderül, jelen van-e kóros sejtburjánzás.
Miómaműtét
A mióma egy jóindulatú daganat, a méh izomzatának sejtburjánzása. Kialakulásában nagy szerepet játszanak bizonyos hormonális zavarok (főleg az ösztrogéndominancia). Lehet egészen apró, de akár ökölnyi méretű is. Attól függően, hogy mekkora és hol helyezkedik el, lehet tünetmentes is, de gyakran teherbeesési nehézségek, vérzészavarok és alhasi fájdalmak hívják fel rá a figyelmet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha a mióma apró, nem növekszik, és panaszokat sem okoz, akkor elég csak megfigyelni. Ám ha nagyobb és valamilyen zavart generál, akkor érdemes komolyabban foglalkozni vele. Enyhébb esetben gyógyszerrel vagy hormonterápiával kezelhető. Ha pedig gyorsan növekszik és súlyos panaszokat okoz - például nyomást gyakorol egy érre -, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. A miómát általában endoszkópos eljárással távolítják el, ritkán a méh eltávolítására is sor kerülhet.
Missed ab műtét
Befejezetlen vetélés esetén is indokolt lehet orvosi beavatkozás. Tüneteit tekintve megegyezik a spontán vetélésével - hüvelyi vérzés, barnás folyás, hasi görcsök, derékfájás -, ám ebben az esetben az embrió elhalása után nem megy végbe normál időben a kilökődés folyamata. Egyes esetekben nincsenek figyelemfelhívó tünetek, így csak a nőgyógyászati ultrahang során derül rá fény. Műtétre a tökéletes és gyorsabb tisztulás miatt van szükség, valamint akkor, ha a megkésett vetélés nagy fájdalmakkal jár.
Konizáció
Amennyiben a méhnyakrákszűrés eredménye kóros elváltozásra utal, úgy a méhnyak kúp alakú kimetszésére van szükség. Ezt konizációnak nevezik. Ez egy diagnosztikus és gyakran terápiás módszer is egyben, hiszen a kimetszés során jó eséllyel az egész kóros területet eltávolítják. A beavatkozás altatásban történik, ha pedig fennáll a továbbterjedés gyanúja, akkor a konizációval egy időben küretre is sort kerítenek. A konizációnak több módja is ismert: történhet szikével, illetve úgynevezett loop kaccsal is. Ez utóbbi eljárás során egy elektromos "késsel" történik a kimetszés, ami kevesebb lábadozási idővel és kevesebb vérzéssel jár, továbbá nincsenek varratok sem.
Invazív meddőségi vizsgálatok
Ez is érdekelhet
A meddőségi kivizsgálások során szükség lehet invazív beavatkozásokra is. Ilyen például a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata (HyCoSy, HSG) vagy a méhtükrözés, de indokolt lehet laparoszkópiával is áttekinteni a reprodukciós szerveket. Gyakran ugyanis petevezető(k) elzáródása, a méhben lévő összenövések, endometriózis vagy mióma áll a teherbeesés útjában. Ezen eljárások előnye, hogy gyakran nemcsak diagnosztikus, hanem terápiás eljárások is egyben.
