(MTI-Press) - A limfóma - a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegség - időben megkezdett kezelése gyógyulást hozhat. Hazánkban évente mintegy ezer új esetet fedeznek fel, míg világszerte egy millióan élnek ezzel a betegséggel. A krónikus lefolyású betegség tünetei nem látványosak, és más, kevésbé súlyos kórokban is előfordulnak. Következő sorozatunkat a limfóma világnapja alkalmából tesszük közé.
Amikor sor kerül a sugárkezelésre, nagy energiájú röntgensugarakkal támadják a ráksejteket. Egy másik fázisban a ráksejteket - a csontvelőből vagy a vérből vett - egészséges őssejtekkel helyettesítik. A transzplantáció egyik fajtája az úgynevezett allogén eljárás, amelynek során a kemoterápia által elpusztított csontvelőt kell a megfelelő donortól kapott őssejtekkel pótolni. Ebből, optimális esetben, új csontvelő szövet épül föl a beteg szervezetében. Az autológ transzplantáció során a beteg saját véráramából - még a kemoterápia megtörténte előtt - összegyűjtött őssejteket ültetik vissza
A kezelés meghatározása döntően a szövettani jellemzőktől függ. Meg attól, hogy gyógyító, vagy fájdalomenyhítő céllal adják-e a kemoterápiás szereket. A "kemo" során adott gyógyszerek elpusztítják a ráksejteket, osztódási, sokszorozódási képességüket megzavarva.
Az utóbbi évek újdonsága: immunológiai hatású szerekkel, úgynevezett monoklonális ellenanyagokkal (antitestekkel) egészítik ki a terápiát. A laboratóriumban előállított antitestek a ráksejt felszínén felismerik az adott célt és hozzákapcsolódnak. Mindegyik csak egy fehérjét (antigént) képes felismerni. Miután a monoklonális antitest a célhoz kapcsolódott, megöli a ráksejtet és/vagy felriasztja az immunrendszert, hogy támadja meg az is a célt. Az antitestek toxinokat, illetve sugarat is célhoz tudnak szállítani. A hagyományos kemoterápia mechanizmusától eltérően az antitest a tumor felszínén lévő receptorokhoz kötődve, célzottan pusztítja a tumor sejtet, ezért nincs durva mellékhatása.
A daganat-, szövet-, vagy sejt-specifikus antitesteket 1997 óta alkalmazzák a gyógyításban. A célzottan tervezett és szelektíven ható antitest fokozza a kemoterápiás szer hatékonyságát. Nagyrészt a természetes immunrendszer védekező mechanizmusain keresztül fejti ki hatását, de közvetlen sejtölőnek is mondható. Minimális a mellékhatása - nincs hajhullás, nem károsítja a normális vérképzést, vagy az egyéb sejtek osztódását.
A szakemberek kimérának nevezik a rituximab elnevezésű hatóanyagot, mivel az valójában humanizált egér-eredetű antitest. Gátolja a sejtszaporodást, fokozza a programozott sejthalált. Az említett és a hasonló új készítmények képesek felismerni a daganatos sejtek bizonyos felszíni molekuláit. Ezekhez kötődve - többlépcsős folyamatban - elpusztítják a kóros sejteket. Ugyanakkor az ép vérképző sejtekre minimális hatással vannak.
A malignus limfómában és a krónikus myeloid leukémiában - döntően az új szerek hatására - javultak az életkilátások. Ha a hagyományos kemoterápiát célzott immunterápiával egészítik ki az agresszív (diffúz nagy B-sejtes) limfómák kezelésében jelentős (szignifikáns) a túlélés növekedése. A hatékonyság különösen a korai (lokalizált) megbetegedéseknél szembetűnő, itt 80% körüli, a fiatal betegeknél 85 százalékot meghaladó gyógyulás várható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miközben a kezelés elmaradása, vagy késlekedése tragikus következményekkel jár (a gyorsan előrehaladó betegség esetén pár hét késés a kór nagyfokú rosszabbodását, a kuratív célú kezelés eredményeinek jelentős romlását hozza), ezzel szemben, a már kezdettől alkalmazott kemo-immunoterápia hatására egyeseknél eltűnik a limfóma, vagy legalább is kisebbedik a daganat. A fenntartó kezelés akár 30 hónapos élettartam növekedéssel járhat.
Ez is érdekelhet
Fazekas Erzsébet
Legjobban: