Felborult menetrend
A nők, életük nagyobb részében, közel négy évtizeden át igyekeznek alkalmazkodni a biológiai szerepükből adódó ritmushoz: megfigyelik, megszokják a saját női működésük, ciklusuk menetrendjét. Noha tisztában vannak azzal, hogy kivételek előfordulhatnak, általában, a dolgokat kissé leegyszerűsítve az egészségük jeleként könyvelik el, ha a menstruációjuk minden hónapban órára pontosan érkezik és nagyjából ugyanazon tüneteket produkálva mindig szabályos idő alatt meg is szűnik. Aztán, valahol a 48. életév környékén ennek a megnyugtató szabályosságnak egyszeriben vége szakad. A menopauza beköszöntére, vagyis az utolsó havi vérzésre ugyanis nem úgy kerül sor, hogy egyszerűen csak nem "jön meg" többet, hanem a nők többségénél egy hosszú évekig tartó, sok kellemetlen meglepetést is tartogató időszak következik. Ennek a premenopauzának az első jele az addigi menetrend teljes felborulása. A 28 napos ciklus 24-26 napos, vagy még rövidebb lesz, akár annyira, hogy gyakorlatilag minden három hétből egy „piros betűs” lesz, de arra is van esély, hogy épp ellenkezőleg, egy-egy menzesz kimarad, és 50-60 nap is eltelik vérzés jelentkezése nélkül. Sok nő panaszkodik arra is, hogy a korábban 4-5 napos menstruáció most 6-7 napig is elhúzódik.
Megválni egy női szereptől
Ugyanazok, akik fiatalon szidták, utálták a "havi bajt", a "nehéz napokat", az ötvenedik évük felé közeledve már pontosan tudják, átérzik, hogy a női ciklus a biológiai szerepük, az egyéniségük, önmegvalósításuk része, és nagyon rosszul élik meg, hogy lassan eltűnik az életükből. Azok számára, akik a menstruáció megszűnését az öregedés jeleként, a nőiség elvesztéseként értékelik, ez a folyamat komoly pszichés terhet jelent. Ezt súlyosbítja, hogy a klimax idején zajló változások, az addigi hormonális működés felborulása amúgy is erősen hat az érintett hangulatára, kedélyállapotára.
Hormonok játéka
Mindezek mögött a hormonháztartás változása áll. A petefészkek hormon-receptorai egyre érzéketlenebbé válnak a sárgatest érést serkentő hormon (LH) iránt, ezért először a tüszőrepedés és a sárgatest-fázis marad el, később pedig a petefészkekben a tüszőérést serkentő hormonnal (FSH) szemben is kialakul az érzéketlenség, így a tüszőérés sem megy végbe. A ciklus során egymást váltó-kontrolláló hormonok (köztük az ösztrogén és progeszteron) termelődésének korábbi egyensúlya felbomlik, ennek következtében súlyos vérzészavarok alakulhatnak ki. Így például amikor már nincs peteérés, a (progeszteron által nem kontrollált) ösztrogén hatására a korábbinál vastagabbra épül fel a méhfal, így a lelökődése intenzívebb vérzéssel jár.
Kiszámíthatatlan vérzések, felmerülő veszélyek
A változó korban vérzéskimaradások és a korábbiaknál jóval erősebb, fájdalmasabb, hosszabban tartó vérzések egyaránt előfordulhatnak. Gyakori, hogy megváltozik az ürülő vér jellege is, például alvadékosabbá, darabosabbá válik.
Ebben az időszakban, éppen a hormonháztartás felborulása, például az egyoldalú ösztrogénterhelés miatt megnő több nőgyógyászati betegség előfordulásának esélye, így például myoma, endometriózis, emlő- és méhtest-daganat alakulhat ki. Ez utóbbi elváltozásnak az egyetlen tünete a vérzészavar, ezért a rendellenes vérzésekkel tanácsos mielőbb nőgyógyászhoz fordulni, hogy az okait alapos fizikai és laboratóriumi vizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal, például nőgyógyászati ultrahang segítségével feltárhassa.
Ez is érdekelhet
Vashiányos vérszegénység
A menopauza előtti időszakban sűrűbben jelentkező, erősebb vérzések egy idő után vérszegénységet, általános gyengeséget, az immunrendszer sérülékenységét, a fertőzésekkel szembeni ellenálló-képesség csökkenését okozhatják. Ha a szervezet vasraktárai is kimerülnek, vashiányos vérszegénység alakul ki, amelyben a vörösvértestek kisebbek, számuk alacsonyabb lesz. A vérzészavarokkal nőgyógyászhoz forduló betegnél minden esetben elvégzik a vér laboratóriumi vizsgálatát, és ha vashiányra, vérszegénységre utalnak az adatok, az orvos vaspótlást rendel el (a szokott étrend nem fedezi a vashiányt). Jó tudni, hogy a vas a leghatékonyabban C-vitaminnal együtt szívódik fel. Pótlása, a szervezet vastartalékainak feltöltése hónapokig is eltarthat, még a vérzés megszűnése után is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: