Többórás várakoztatás a rendelő folyosóján, illetéktelenek - például egy másik orvos - jelenléte, telefonálás vagy magánbeszélgetés a vizsgálaton, arrogánsan válaszoló nővér. Egyik sem példátlan eset, márpedig mindegyik betegjogot sért - és mindegyik megállapítására volt már példa a hazai gyakorlatban.
Többórás várakoztatás a rendelő folyosóján, illetéktelenek - például egy másik orvos - jelenléte, telefonálás vagy magánbeszélgetés a vizsgálaton, arrogánsan válaszoló nővér. Egyik sem példátlan eset, márpedig mindegyik betegjogot sért - és mindegyik megállapítására volt már példa a hazai gyakorlatban. Pedig ez - legalábbis papíron - példamutatóan jó: Magyarország egyike azon kevés országoknak, ahol a betegjogokat törvénybe iktatták. E szerint mindenkinek joga van a neki szükséges, folyamatosan hozzáférhető, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Joga van tájékozódni, melyik egészségügyi szolgáltató milyen szolgáltatást nyújt. A gyógyítás során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot - például nem lehet valakit akarata ellenére bepelenkázni -, biztosítani kell a kapcsolattartás és a gyógyintézet-elhagyás lehetőségét. Mindenkit megillet az önrendelkezési jog, a páciensnek joga van visszautasítani az ellátást és hozzájutni a kezeléséről készült dokumentációhoz. Más kérdés persze, miként érvényesül mindez a gyakorlatban.
"A tájékozottsághoz való jog például nem érvényesülhet, miután az egyes gyógyító intézmények közötti érdemi választást lehetővé tévő minőségi mutatókat (például a szövődményekkel kapcsolatos információkat vagy a halálozási statisztikákat) nem lehet megismerni" - árnyalja a képet Simon Tamás ügyvéd, egészségügyi közvetítő. A megfelelő ellátással kapcsolatban az ügyvéd a szakma részletes eljárási szabályait rögzítő protokollok létét hiányolja. "A ma meglévők négyötöde csupán pár oldal, és nem tartalmaz konkrétumokat" - mondja. Azzal pedig maguk a kórházak is jobban járnának, ha írásban - akár egyszerű formanyomtatványokon - tájékoztatnák betegeiket a kezelésről. A bíróság ugyanis, ha ez a tájékoztatás nem volt megfelelő, gyorsan megállapítja a kórház felelősségét. A tét pedig nem is csekély. A bíróság által megítélt kártérítési összegek, szerényen ugyan, de emelkednek - Simon és testvére praxisában előfordult már 85 millió forintos kifizetés is.
Abban, hogy nem minden panasz végződik pereskedéssel, fontos szerep jut a betegeket megillető jogok hivatásos őreinek. A betegjogi képviselet egyébként ingyenes intézményét az 1997-ben elfogadott betegjogi törvény vezette be Magyarországon. Ennek értelmében 2000. július 1-je óta minden kórházban kötelező a képviselők alkalmazása. Három éve pedig a - korábban a tisztiorvosi szolgálathoz tartozó - 52 betegjogi képviselő az egészségügyi szolgáltatóktól függetlenül működik, az állam által létrehozott Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYK) keretein belül.
Létezésükről egy felmérés szerint a kórházakban olvasható hirdetményekből értesülnek a legtöbben, de elérhetőségük valamennyi egészségügyi szolgáltató hirdetőtáblájáról és a közalapítvány honlapjáról is megismerhető. A fővárosi Margit-, Bajcsy-Zsilinszky- és László-kórházakban működő Bánki Endrét, mint a HVG-nek elmondta, jellemzően személyesen s már a kórházi kezelés után keresik fel. Tapasztalatai szerint lényegesen több nő él panasszal, mint férfi. A leggyakrabban a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a megfelelő tájékoztatáshoz való jog, valamint az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga sérül. Az egyes orvosi szakmák közül a pszichiátriai ellátás, a sebészet, a belgyógyászat, a szülészet-nőgyógyászat és a fogászati ellátás a "slágerterületek".
A hőskorban - emlékszik vissza Pálfi Éva, a BEGYK szakreferense - az egészségügyben nem fogadták kitörő örömmel az "akadékoskodó" betegjogi képviselőket. Ám azóta sokat változott a viszony. Az egészségügyi szolgáltatók is rájöttek ugyanis, hogy panaszosok márpedig vannak, azokkal mindenképpen foglalkozni kell, s nem feltétlenül baj, ha ebben egy független közreműködő van segítségükre - magyarázza Pálfi. A mostani, az egészségügyben viharosnak számító időkben pedig a betegjogi képviselők sok orvos szemében a nagy lehetőséget jelentik. A reformok miatt ugyanis ma a korábbinál többet kell beszélgetni a betegekkel. "A reformfolyamatok miatt megnőtt az egészségügyi szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségből adódó terhe, és ezt megpróbálják áthárítani a betegjogi képviselőkre" - mondja Pálfi.
Idén február óta az Egészségbiztosítási Felügyelethez is lehet fordulni az egészségügyi intézményekkel, az ellátással kapcsolatos panaszokkal. Olyankor is, ha a beteg úgy érzi, hogy jogtalanul, méltánytalanul jártak el vele szemben - pontosítja a meghatározást Kis Gábor, a felügyelet sajtótitkára, hozzátéve: az orvosok munkáját illetően viszont ők nem illetékesek. Április végéig a felügyelethez 1140 esetről érkezett bejelentés, ezek bő kétötöde az ápolási és a vizitdíj fizetésével volt kapcsolatos - nem véletlen, hogy a leggyakrabban ismétlődő, a szervezet honlapján összegyűjtött kérdések többsége is a vizitdíjhoz kapcsolódik. Innen is tudható például, hogy háromhavi gyógyszer felírásakor az orvos nem kérhet három vizitdíjat, valamint hogy a cukorbetegség vagy rosszindulatú daganat kezelése és a gyermekek ellátása vizitdíjmentes. A nem megfelelő ellátás miatt - például azért, mert nem volt a mellékhelyiségben WC-papír, vagy mert a nővér nem időben látta el a beteget - a panaszosok 21 százaléka fordult a felügyelethez. Kis szerint a "miért kell vizitdíjat fizetni" típusú kérdések csak működésük első hónapjára voltak jellemzőek, azóta viszont - éppen a díjfizetés miatt - úgy érzik a páciensek, hogy joguk van kérdezni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felügyelet eddigi eseteiből csupán 383 volt olyan panasz, amit ki kellett vizsgálni. Az eddig lezárt 106 eljárás közül 21 alkalommal határoztak - jellemzően 1 0-2 0 ezer forintos - pénzbírságról. Az eddigi legmagasabb, 3 milliós büntetési tételt két kórházra szabták ki: a hódmezővásárhelyire egy mindszenti beteg ellátatlansága miatt (HVG, 2007. április 14., május 19.), illetve a debreceni Kenézyre, ahonnan kemoterápiára érkező betegeket küldtek haza pénzhiányra hivatkozva. Bírságra számíthat az a kórház is, amely "hotelszolgáltatás" címén 10 ezer forintot számlázott egy édesanyának, aki gyermeke mellett maradt az intézményben. Ez a lehetőség ugyanis mindenki számára ingyenes, csak az extra kívánságokért kérhető pénz, például egy külön szobáért - hangsúlyozza Kis Gábor.
Egy magyar beteg összesen 16-féle eljárást indíthat (lásd Reklamációs lehetőségek című összefoglalónkat), ha úgy érzi, nem megfelelően bántak vele a kórházban, a rendelőben vagy a háziorvosánál. Más kérdés, hogy a páciensek nagy többsége e lehetőségek töredékével sem él. "A büntető- és a polgári perek dominálnak" - mondja Simon, aki úgy véli, elkerülendő a párhuzamosságokat, össze kellene hangolni ezeket az eljárásokat.
Érzik már a reform hatásait a betegjogi képviselők is: az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt a hozzájuk fordulók száma. Ettől - mivel a képviselők száma változatlan maradt - egy kicsit tartanak ugyan, annak viszont örülnek, hogy a reform miatt már a csapból is az egészségügy folyik. "A betegekben ugyanis - mondja Pálfi Éva - az már tudatosult, hogy muszáj kérdezniük."
(2007.06.07. 13:08)
Ez is érdekelhet
Pálmai Erika - HVG
Legjobban: