Évente több mint ezer nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot Magyarországon, valamint mintegy négyszáz beteg haláláért felelős a daganatos kórkép a Nemzeti Rákregiszter és az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat legfrissebb adatai szerint. A betegség kialakulásában kulcsszerepet játszanak a humán papillomavírus (HPV) egyes törzsei. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy tartja, a megbetegedések és rákmegelőző elváltozások 70 százalékáért a HPV 16-os és 18-as típusa tehető felelőssé. Bár összességében a HPV a leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő fertőzés, idejében beadott védőoltással ugyanakkor kivédhetőek a kórokozó legveszélyesebb törzsei által okozott problémák.
62 millió életet lehet megmenteni
A most megjelent tanulmányok a HPV elleni vakcinák, valamint a méhnyakrákszűrés hatékonyságát igyekeztek feltárni. Vizsgálataikhoz a kutatók figyelembe vették a WHO stratégiai célkitűzéseit a méhnyakrák megszüntetésére, miszerint 2030-ig a 9-14 éves lányok legalább 90 százalékát be kell oltani, a nők 70 százalékát életük során legalább egy-két alkalommal szűrni kell méhnyakrákra, a rákmegelőző elváltozással vagy méhnyakrákkal diagnosztizált nők 90 százalékát pedig megfelelő kezelésben kell részesíteni. "Ez az első alkalom, hogy kiszámítottuk, hány méhnyakrákos esetet lehetne elkerülni, ha teljesülnének a WHO tervei, illetve mikor szabadulhatnánk meg végleg a betegségtől" - mondta el Marc Brisson professzor, a kutatás vezetője.
Az elemzések kimutatták, hogy önmagában a vakcina alkalmazása is 89 százalékkal tudná csökkenteni a megbetegedések számát egy évszázad alatt a 78 legrosszabb helyzetben lévő országban. Ennek eredményeként 60 millió nőt lehet megmenteni a kórképtől. Amennyiben pedig ehhez társulva teljesülne a szűrésre és a rákmegelőző állapotok kezelésére vonatkozó irányelv is, úgy 97 százalékos csökkenést lehet elérni, ezáltal pedig 72 millió nőnél lehetne megelőzni a betegséget. A megfelelő rákkezelés elérhetővé tétele összesen 62 millió halálesetnek vehetné elejét.
Húsz éven belül eltűnhet a méhnyakrák
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredményeket felhasználják a WHO méhnyakrák elleni stratégiájának fejlesztése során is, amelyet 2020 májusában mutatnak majd be a szervezet közgyűlése (World Health Assembly, WHA) előtt. "Ha a tagállamok elfogadják és alkalmazzák a stratégiát, úgy a méhnyakrák a magas jövedelmű országokban már 2040-re megszüntethető lehet, világszerte pedig egy évszázadon belül" - fogalmazott Brisson professzor. Hozzátette, "ez egy rendkívüli győzelem lenne a nők egészsége számára".
A két tanulmány a The Lancet című tudományos folyóirat online felületén január 30-án jelent meg. Az eredeti, angol nyelvű cikkeket elolvashatja itt és itt .
Forrás: eurekalert.org
