Mind több az orvosi műhibaper. Ma már a sebészeti és szépészeti beavatkozások, illetve a szövődményeik miatt is sok a bírósági ügy, de a jogviták többsége változatlanul a gyermekszülés kapcsán keletkezik.
Az utóbbi hetekben az otthon szülés közben fellépett komplikációk, illetve egy haláleset egy sajátos helyzet szabályozatlanságára hívta fel a figyelmet. Arra, hogy elvileg nem kötelező kórházban szülni: otthon, illetve otthonban is lehet. Csakhogy ennek nincs kidolgozott jogi feltételrendszere. Simon Tamás ügyvéd szerint az otthon szüléssel éppen ez a baj. Olyan komplikáció vagy netán tragédia, mint ami az otthon szülések kapcsán napvilágra került, a kórházban is megtörténhet, és a perek tapasztalatai szerint meg is történik.
Sőt, kártérítési perek egyelőre csak a kórházakban történtek miatt indultak - fogalmazott az ügyvéd.
- A kilencvenes évek óta egyre több az orvosi kártérítési per. Ebben szerepet játszik az 1997-es egészségügyi törvény is, amely részletesen szabályozza a betegek jogait - mondta Sághy Mária, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke. Hangsúlyozta azonban, hogy a perek számának növekedéséből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az egészségügyi intézmények rosszabbul vagy felületesebben látnák el feladatukat. Inkább arról van szó, hogy az emberek ma már mernek perelni, s a károsultakat képviselő ügyvédek egyre elhivatottabban látják el a feladatukat.
A bírónő szerint torz képet kapnánk, ha a bíróságra került ügyekből ítélnénk meg a kórházi szülések helyzetét. A bíró ugyanis csak azokat az eseteket látja, amelyekben probléma merül fel.
A bírónő és Simon Tamás ügyvéd tapasztalatai szerint a szülészeti perekben általában vagy a szülés levezetésének módját vitatják, például azt, hogy valóban szükség volt-e például császármetszésre. A másik tipikus esetkörben azt nehezményezik, hogy a terhesgondozás során nem végeztek olyan vizsgálatokat, amelyekkel a fejlődési rendellenességeket ki lehetett volna szűrni.
- Az esetek többségét a károsultak nyerik meg. Ugyanakkor felébredt a szülész-nőgyógyász szakma is. Védekezésük kezd kiforrottabbá válni. Így például szakmai protokollokat készítettek a Down-kórról, császármetszésről, s a perekben már erre hivatkoznak, s nem azzal érvelnek, hogy "mi mindig mindent jól csináltunk" - fogalmazott Simon Tamás. Hozzátette: az elkövetkezendő időszakban ezekben a perekben nem az lesz a fő kérdés, hogy kellett-e, avagy indokolt lett volna-e császármetszést végezni, hanem az, hogy mitől károsodott a gyerek. Azaz, az okozati összefüggés kerül előtérbe. Az úgynevezett szakmai protokoll, amivel a kórházak védekeznek, keretek közé szoríthatja a kártérítési pereket, ugyanakkor született már olyan ítélet is, amely kimondta: az elvárható gondosság követelménye több annál, mintsem hogy a szakmai protokoll puszta alkalmazásával eleget lehessen tenni neki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Mivel a szülészet körében fordulnak elő a legsúlyosabb károsodások, ezekben a perekben ítélik meg a legmagasabb összegű kártérítéseket is - mondja Simon Tamás. A károsultak és hozzátartozóik - folytatta - ugyanazon perben vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítését kérik, s végül ehhez adódik még a kamat is. Megtörtént már, hogy a családtagoknak összesen mintegy 85 millió forintot ítélt meg a bíróság.
Ez is érdekelhet
A korábbiakkal ellentétben ma már előfordul, hogy a kórházak egyezséget kötnek, s nem ragaszkodnak az évekig húzódó eljáráshoz - fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy továbbra sincs olyan nyilvántartás, amelyből kiderülne, hogy melyik intézmény ellen - szakterületenként - hány eljárás indult, s azok miként végződtek. Pedig ez megkönnyíthetné a kórházválasztást.
Legjobban: