Mikor rákos egy daganat?
Rosszindulatú egy daganat (ellentétben a jóindulatú tumorokkal), ha:
- végtelen növekedésre,
- áttétképzésre hajlamos,
- a környezetét millió "gyökérrel" átszűrni képes, tehát önálló tokkal nem rendelkezik,
- műtét után kiújulásra hajlamos,
- alapjával összekapaszkodott,
- porckemény
- egyenetlen felszínű szövettöbblet, mely hatékony kezelés nélkül az egész szervezetet sújtani képes és a szervezet halálát okozza.
A rákos daganatok egy részérő kiderült, hogy szoros összefüggést mutat a szervezet hormonális változásaival. Mivel a nők hormontermelése naponta változik, ezek a daganatok főleg rájuk jellemzőek. A legerősebben rákkeltő hormonnak az ösztrogént tartjuk, bár férfiaknál is bizonyított a férfihormonok és a prosztatarák kapcsolata.
A fokozott ösztrogéntermelés eredete
A meddőségek kb. 70, a vérzészavarok kb. 90%-a a tüszőrepedés hiányára vezethető vissza. Ilyenkor a tüsző megérik, de nem reped meg, helyén sárgatest sem keletkezik. Így a ciklus során csak tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. Az ösztrogének a sejtosztódást erősen serkentik, a sárgatesthormon pedig gátolja. Ez a gátlóhatás olyan erős, hogy a progeszteron-származékokat bizonyos daganatok gyógyításában is eredményesen alkalmazzák.
A fokozott ösztrogéntermelés tehát jellemzően a tüsző "túlélése" miatt következik be (= folliculus persistens szindróma). A tüsző meg nem repedése nem kóros állapot, inkább egy túlélő reflex testi megnyilvánulása. Az állati szervezet ugyanis egyszerre csak egy dologgal van elfoglalva: önfenntartással vagy fajfenntartással. Ha önfenntartással van elfoglalva, olyan biológiai, élettani folyamatok sorozata indul el, melyet az elmélet megalkotója, a magyar származású kanadai frontsebész, Sellye János stressznek nevezett el (= általános adaptációs, általános alkalmazkodási tünetegyüttes, GAS = general adaptation syndrome). A stressz hormonális és idegi elváltozások sorozata, mely a szervezetnek a túlélésre való felkészítése. A szervezetet érő több százezer ingert az agykéreg osztja "kívánatosra" és "ártalmasra". Ha egy ingert ártalmasnak minősít az agy, az ingert stresszornak tekinti és megindítja a stresszt. Ez mozgósítja a szervezet energiatartalékait, miközben letiltja a szaporodást, mint pillanatnyilag lényegtelen életfunkciót. Ezt a szervezet fokozott prolaktintermeléssel éri el. A prolaktin (tejelválasztást serkentő hormon) letiltja a nemi hormonok termelését és hatékonyságát. Ez a nőknél a tüszőrepedés elmaradásában, a férfiakban impotenciában nyilvánul meg. A magas prolaktintermelés tiltja le a sárgatestérést serkentő hormon (LH = luteotróp hormon) középidőre jellemző fokozott termelését, emiatt a tüszőérés megmarad (az a tüszőérést serkentő hormon, FSH = follikulusokat stimuláló hormon ellenőrzése alatt áll). Következésképpen a tüszőhormonok termelése a ciklus során folyamatosan emelkedik, a tüsző viszont nem reped meg, így helyén sárgatest sem keletkezik, progeszterontermelés nem következik be. A tüszőhormonok serkentik a sejtosztódást, a sárgatesthormon gátolja azt. Ebben az állapotban a tüszőhormonok a ciklus során folyamatosan termelődnek, így a sejtosztódást serkentő hatásuk progeszteron által fékezetlenül érvényesül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ösztrogén (relatív) túltermelődésének következményei
A fékezetlen ösztrogénhatás következményei az alábbi célszerveken érvényesülnek:
- Méhnyálkahártya (endometrium): Végtelenül vastagodik, akár 1-2 cm vastagságot is elérhet. A mirigyek cisztásan kitágulnak (glandulárcisztikus hiperplázia), ezért a méhnyálkahártya ementálisajt-szerűen lyukacsossá válik. Klinikailag erős, elhúzódó, fájdalmas, alvadékos, szövetfoszlányokkal tarkított havivérzés jelzi az egyoldalú ösztrogén-terhelést. Idős korban ez az állapot méhtestrákra hajlamosít.
Az ösztrogénhatásra fékezetlenül szaporodó méhnyálkahártya-szigetek, a havivérzés során a petevezetékeken keresztül a hasüregbe is kijuthatnak. A következmény a méhnyálkahártya méhen kívüli megtapadása, melynek következményeként számos vérrel telt ciszta és kiterjedt hashártya-összenövések maradnak vissza (endometriózis). Az endometriózis a szervi eredetű meddőség gyakori okozója. - Méhizomzat: A méhizomzatra gyakorolt egyoldalú ösztrogénterhelés méhizom-daganatot (myomát) okoz. Ez csak kivételes esetben válik rosszindulatúvá, viszont extrém méretűre is megnőhet. A méheltávolító műtétek többsége ma is myoma miatt következik be.
- Emlő: Az ösztrogénterhelés először "csak" emlőfájdalmat okoz, mely jellemzően a ciklus második felétől a vérzésig fokozatosan súlyosbodik. Ezt követően az emlőben fájdalmas, sima felszínű, rugalmas, gumitapintatú ciszták jelennek meg (fibrocisztás emlőbetegség = masztopátia). Bár a masztopátiás eseteknek csak 2-5%-a rákosodik el, viszont az összes emlőrák 70%-a előzetesen fennálló masztopátia talaján alakul ki.
A fogamzásgátlók rákot megelőző hatása
Azt már láttuk, hogy a méhtestrák és az emlőrák az ösztrogének és a progeszteron egyensúlyának megbomlása miatt következik be. Mivel a fogamzásgátló tabletták az ösztrogént és a progesztineket kiegyensúlyozva tartalmazzák, védenek az egyoldalú ösztrogénterhelés rákkeltő hatásától. Így védenek a méhtestrákkal, miomával, fibrocisztás emlőbetegséggel és az emlőrákkal szemben (ez utóbbi állítást sokan vitatják).
Mindemellett a tabletták 50%-kal csökkentik a petefészekrák kockázatát is. Az ugyanis egyenes arányosságot mutat az egy életen át bekövetkező ovulációk számával. Így minden olyan tényező, mely gátolja a tüszőrepedést (terhesség, szoptatás, fogamzásgátló tabletta) csökkenti a petefészekrák és a jóindulatú petefészekciszták kockázatát.
Nyitott kérdések
Nem tisztázott, hogy a fogamzásgátlók elősegítik-e a jó- és rosszindulatú májdaganatok kialakulását.
Hasonlóan nem világos a festékes bőrrák (melanóma) és a tabletták közötti összefüggés. Jelenleg nincs olyan hitelt érdemlő tudományos bizonyíték, mely alátámasztaná a melanóma kockázata és a fogamzásgátló tabletták használata közötti kapcsolatot.
Összefoglalás
Bizonyított, hogy a fogamzásgátló tabletták több daganatféleséggel szemben kifejezett védőhatással bírnak. Arra nincs hitelt érdemlő bizonyíték, hogy daganatot okozni is képesek lennének.
Fontos viszont megjegyezni az alábbi törvényt: A tabletták (vélhetően) nem okoznak ösztrogénfüggő daganatot. Viszont, ha az már kialakult, a tabletták serkenthetik növekedését. Ezek megállítására ugyanis teljes hormoncsend (mesterséges változókor) létrehozására lehet szükség. Emiatt a tablettát szedő nők számára évente nőgyógyászati ellenőrző vizsgálat indokolt, az esetlegesen időközben kialakult ellenjavallatok kizárására.
