Húszas éveinkben
Rengeteg változás. Melleink mérete számos ok miatt változhat: akár a menzesz miatt, akár lassabb anyagcsere miatt, akár azért, mert egyszerűen csak hízunk vagy fogyunk. Mindezek mellett húszas éveikben számos nő esik teherbe, így mellméretük változhat a súlyváltozás miatt, illetve amiatt is, hogy szervezetük a szoptatásra készül fel. A laktációs változás után a mellek mérete másabbnak tűnhet a terhesség előtti állapothoz képest. A mellbimbóudvarok tűnhetnek sötétebbnek, maguk a bimbók pedig nagyobbnak, de ezek a szülés után mind visszatérnek eredeti állapotukba.
Természetes daganatok. A fibrocisztikus változás, amikor jóindulatú daganatok jelennek meg az egyik (vagy mindkét) mellben, a húszas években jellemző a nőknél. Történhet ez a menstruációs ciklusok miatt, ami ösztrogénváltozások miatt következik be: ilyenkor a mellekben olyan nagyobb csomók jelenhetnek meg, amelyek teljesen természetesek. Ha egy olyan dudort észlelünk az egyik mellünkben, ami fáj, de hasonló érzetű terület van ugyanazon vagy egy másik mellükben is, akkor nem rákos, hanem fibrocisztikus esetről beszélhetünk. Biztos, ami biztos, ha nagyon aggódunk, inkább konzultáljunk egy orvossal.
Harmincas éveinkben
Negyvenes éveinkben
Kicsit puhábbak. Negyvenes éveinkben a menopauza több mellváltozáshoz vezethet, ahogy a petefészkek kevesebb ösztrogént kezdenek el termelni. Ilyenkor a mellszöveteket elkezdi felváltani a puhább zsírszövet, emiatt a mellek pedig már nem érződnek annyira keménynek.
Ez a folyamat nem történik egyenletesen, úgyhogy a mellek egy része zsírosabbá válhat, másak kevésbé, így könnyen hihetjük azt, hogy daganatokat vagy dudorokat tapinthatunk - ám ha keményebbek, mint például az orrnyergünk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz. A gyakori önvizsgálat egyébként is fontos: nem csak azért, hogy kitapintsuk az esetleges daganatokat, hanem azért is, hogy tisztában legyünk azzal, az idő elteltével hogyan változik testünk.