Kiderült az első császármetszés titka

Cseh orvosok és történészek szerint Prágában végezhették 1337-ben az első olyan császármetszést, amikor mind az anya, mind gyermeke életben maradt. Egy királyi sarj és édesanyja köszönhette életét a beavatkozásnak.

Az anya Bourbon Beatrix (1320-83), Luxemburgi János cseh király második felesége volt, a gyermek IV. Károly német-római császár féltestvére, Venceslau – közölte Antonin Parizek, a Károly Egyetem orvostudományi tanszékének munkatársa, aki orvos és történész kollégáival a Ceska Gynekologie tudományos folyóiratban publikált tanulmányt a cseh kutatásokról.

Az eddig ismert feljegyzések szerint 1500-ban Svájcban végezték az első császármetszést , amelyet az anya túlélt. Történészek szerint hatékony érzéstelenítés hiányában egészen az 1870-es évekig nem tudtak sikeres hasi műtéteket végezni. Elméletileg ugyan lehetséges volt a császármetszés, ám az néhány kivételtől eltekintve halálos volt mind az anya, mind gyermeke számára.

Prágában végezhették 1337-ben az első olyan császármetszést, amikor mind az anya, mind gyermeke életben maradt

Beatrix királyné azonban, úgy tűnik, véletlenül túlélt egy ilyen beavatkozást. „Nincs közvetlen bizonyítékunk, de öt közvetett bizonyíték tanúskodik arról, hogy megtörténhetett az eset. Ez a felfedezés mérföldkő lehet az orvostudomány történetében” – hangoztatta Parizek.

A szakértők Beatix királyné rendkívüli szüléséről számos korabeli feljegyzésből és levelezésből vonták le a következtetést. Hivatkoznak egy flamand krónikára is, amelynek szerzője nem rejtette véka alá meglepődését az operációval kapcsolatban, és azt állította, hogy a majdani herceget egyszerűen kivették anyja testéből és a seb begyógyult.

A császármetszés az egyik leggyakoribb műtéti eljárás, melynek során a has fal és a méh falának átvágásával emelik ki az anyából a magzatot. Az egészségügyi szakemberek szerint indokolatlanul sokszor végzik - milyen esetekben ajánlott mégis a császármetszés? Részletek!

A kutatók szerint véletlenek figyelemre méltó egybeesésének köszönhető , hogy Beatrix királyné nem vérzett el, túlélte a traumát, és nem kapott szepszist . Szerepet játszhatott ebben az a tény, hogy Prága abban az időben tudományos központnak számított, és a hozzáértő felcserek a királyi udvarban tartózkodtak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Parizek szerint a császármetszés nem az anya megmentésére irányult, sőt valószínűleg halottnak feltételezték őt, amikor a műtétet végrehajtották. A felcserek feladata az lehetett, hogy a minden bizonnyal eszméletét vesztett anyából kivegyék a gyermeket és megkereszteljék.

A szakember elmondta, hogy a bemetszés okozta fájdalom hatására nyerhette vissza eszméletét Beatrix, és a stresszhelyzet akadályozhatta meg, hogy elvérezzen. Beatrix királyné 1383-ban halt meg, és több gyermeke nem volt.

Forrás: MTI

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.