Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ daganatos nőgyógyászati kórképekkel is foglalkozó nőgyógyásza ezeket a gyakori tévhiteket szedte csokorba.
Tévhit: nem lehet szexuális úton terjedő fertőzésem, hiszen nincsenek tüneteim
Gyakori tévhit, hogy tünetek nélkül nem lehet jelen szexuális úton terjedő fertőzés (STI). Való igaz, a legtöbb intim fertőzést megváltozott intim folyás, alhasi fájdalom jelzi, ám ez nincs mindig így – főleg szexuális úton terjedő fertőzések esetén. A klamídiát például néma fertőzésként is szokták illetni, hiszen nem ritkán semmilyen panaszt nem okoz, akárcsak a HPV, a HIV vagy a gonorrea. (Érdekesség, hogy a gonorrea férfiaknál legtöbbször igen kellemetlen tüneteket vált ki, például gennyes folyást a húgycsőből. Sok esetben ez hívja fel a problémára a figyelmet.)
STI irányú vizsgálatot a tünetmentesség miatt érdemes egy-két évente végeztetni, ha valaki több szexuális kapcsolatot tart fenn, illetve gyakran váltogatja partnereit, hiszen a probléma felszálló fertőzést, krónikus gyulladást, meddőséget okozhat. Megelőzése monogám kapcsolattal, valamint gumióvszer használatával történhet. Fontos megemlíteni, hogy az STI-szűrés nem képezi az alap nőgyógyászati vizsgálat részét.
Tévhit: nem fordult elő mellrák a családomban, így én sem lehetek rákos
Bárkinél kialakulhat mellrák (férfiaknál is, bár sokkal ritkábban), még akkor is, ha nincs a családban hasonló eset. Éppen ezért a 40 év feletti nőknek ajánlott évente ultrahangos, később mammográfiás vizsgálaton részt venni. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ha a mellrákot korai stádiumban fedezik fel, úgy a teljes gyógyulási esély igen nagy, később már egyre kevesebb.
Ha pedig a családban előfordult mellrák, vagy valaki BRCA-mutációt hordoz, úgy nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata. Ennek ismeretében a kezelőorvos korábban, 40 éves kor előtt elkezdheti a szűrést. Fiatalabbaknál ez elsősorban ultrahanggal történik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit: HPV esetén biztosan méhnyakrákom lesz
A HPV-fertőzés és a méhnyakrák összemosódott a köztudatban. Ennek oka az, hogy vannak olyan HPV-típusok, amelyek jelentősen fokozzák a méhnyakrák kialakulásának veszélyét. Nem feltétlenül okoz azonban rosszindulatú daganatot a fertőzés. Vannak például típusai, amelyek szemölcsök kialakulásáért felelősek. Sőt, sok nő nem is tudja, hogy élete során átesett már a fertőzésen, mivel az gyakran tünetszegény, ráadásul önmagától is gyógyulhat, mert az immunrendszer legyőzi a vírust. Ennek ellenére fontos, hogy az évenkénti méhnyakszűrés esetén ellenőriztesd azt is, hogy van-e esetleg HPV-fertőzésed, és ha igen, akkor az milyen típusú.
Tévhit: szülés előtt nem lehet méhen belüli fogamzásgátló eszközöm
Ez a tévhit valószínűleg azért terjedt el, mert szülés előtt a méhűr kisebb. Régebben az orvosok valóban csak a már szült nőknek ajánlották ezeket az eszközöket, mára azonban változott, fejlődött annyira az egészségügy és az egészségügyi eszközök, hogy kapni lehet egészen kis méretben is méhen belüli fogamzásgátló eszközöket. Ez leginkább azoknak javasolt, akik nem szeretnének gumióvszert használni, valamint feledékenyek a napi tablettaszedést illetően. Tartósabban külföldön elő diákok számára is előnyös lehet.
Tévhit: HPV-oltás után már nem kell méhnyakrákszűrésre mennem
Ez is érdekelhet
Nagyon elterjedt és igen veszélyes tévhit, hiszen – mint már korábban említettük - a HPV-nek igen sok típusa van. A HPV-oltás a leggyakoribb típusok ellen nyújt védelmet, így ha éppen nem azokkal fertőződsz meg, akkor ugyanúgy kialakulhat a méhnyakrák – hívja fel a figyelmet dr. Hernádi Balázs. Éppen ezért az évenkénti szűrés ebben az esetben is szükséges.
