Indiában 1987 óta törvény tiltja a magzat nemének vizsgálatát és az ilyet követő abortuszt. Mégis sokszor előfordul, hogy az egyre elterjedtebb ultrahangvizsgálatok eredményét ismertetve a doktor virágnyelven a magzat nemét is közli a szülőkkel, ők pedig a kódolt információ alapján döntenek. Gyakran úgy, hogy - a törvényt megsértve - elvetetik a magzatot, ha lány lenne belőle.
Aggasztó nőhiányhoz vezet Indiában, hogy a lányellenes hagyományok fennmaradását immár korszerű orvosi technika is segíti.
Indiában 1987 óta törvény tiltja a magzat nemének vizsgálatát és az ilyet követő abortuszt. Mégis sokszor előfordul, hogy az egyre elterjedtebb ultrahangvizsgálatok eredményét ismertetve a doktor virágnyelven a magzat nemét is közli a szülőkkel, ők pedig a kódolt információ alapján döntenek. Gyakran úgy, hogy - a törvényt megsértve - elvetetik a magzatot, ha lány lenne belőle. E bűncselekményeket nehéz bizonyítani, korrupt a rendszer, az állam pedig nem elég hatékony az orvosok ellenőrzésében - panaszolja Újdelhi egyik ismert klinikájának nőgyógyásza.
"Indiában a lánycsecsemő-gyilkosságokról már a múlt század óta alapos etnográfiai leírásaink vannak. Egészen új jelenség azonban, hogy ez a gyakorlat már a születés előtti időben kezdődik, és ilyen tömeges méreteket ölt" - magyarázza Vasanthi Raman, a Nőket Támogató Tanulmányok Központja (CWDS) nevű államilag támogatott civil szervezet kutatója és aktivistája.
A lánymagzatok abortálásának fő oka, hogy a hozomány - bár kötelező mivoltát törvénnyel törölték el - még mindig elterjedt gyakorlat. Márpedig egy-egy lánygyermek kiházasítása "valóságos anyagi csőd a családnak, míg a fiúgyermek felnevelése hosszú távon nyereségnek számít, hiszen amikor felnő, felesége pluszmunkaerővel és jelentős hozománnyal gyarapítja a házat" - mondja Ravinder Kaur, a témát kutató szociológus. Vannak vidékek, ahol az első lánygyermeket még megszülik, a további lánymagzatokat azonban már elvetetik a nők. India családmodellje egyébként is változóban van: sok városi család csak egy gyermeket vállal, akkor pedig fiút szeretne.
India népességgyarapodási statisztikáit ezért kettős átok sújtja - egyrészt továbbra is fenyeget a túlnépesedés, másrészt a nők aránya döbbenetesen csökkent az utóbbi másfél évtizedben, nyilván azzal összefüggésben, hogy a középosztály számára is elérhetővé és megfizethetővé vált az ultrahangos terhességi vizsgálat. Az 1991-es népszámláláskor 945 lány jutott ezer fiúra, 2000-re ez a szám 928-ra csökkent. A Delhi szövetségi területtel határos Harijána államban 793, a szikheknek otthont adó Pandzsábban 820 nő jut ezer férfira. A fővárosban, Újdelhiben sem sokkal jobb a helyzet, ott 845 a mutató.
"Az észak- és közép-indiai hinduk körében, Pandzsáb, Harijána, Madja Prades államokban a legelterjedtebb a jelenség, de sajnos felbukkant India olyan területein is, ahol korábban a nők nagy társadalmi megbecsülésnek örvendtek, és a lánycsecsemők elleni erőszak is ismeretlen volt" - fejtegeti Vasanthi Raman.
Kutatások szerint a lánymagzatokat többnyire a család gazdasági ügyeit kezükben tartó férfiak nyomására abortálják, a kormányzati felvilágosító kampányok tehát alapvetően őket próbálják meggyőzni. Ezenkívül ösztöndíjprogramokkal igyekeznek növelni a lányok tanulási esélyeit, elvégre egy iskolázott nő könnyebben talál munkát, függetlenné válik, és nem mások döntik el, megszülheti-e lánygyermekét.
Radzsasztán államban, ahol a férfiak és nők aránya ugyancsak nagyon kedvezőtlen, lánygyermek születésekor kisebb állami kölcsönt kapnak a több lányt nevelő családok. Az összeget a nagykorúvá és kiházasítandóvá váló lánygyermek kapja kézhez. "Nyilvánvaló azonban, hogy ezzel az állam bújtatott formában a hozományrendszert tartja életben" - kommentálja az intézkedést Kaur.
A pozitív példák sorába illik viszont egy harmincas évei elején járó diplomás, városi nő, Aishwarya Pillai, aki szerelmi házasságot kötött, ellentétben az indiai frigyek többségével, amelyek még mindig a szülők megállapodásai szerint, kaszt és társadalmi presztízs alapján köttetnek. Aishwarya - egy lánygyermek, a két és fél éves Amia édesanyja - úgy véli, hogy csak rengeteg felvilágosító munkával, tévésorozatokkal, népszerű filmekkel, a legkisebb falut is elérő hírmondókkal és utcaszínház-társulatokkal lehetne megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját. "A multinacionális cégnél, ahol korábban dolgoztam, döbbenten vettem észre - meséli a HVG-nek -, hogy a több nyelven beszélő recepciós lány már terhes volt, amikor furcsa pirulákat szerzett be egy helyi kuruzslótól a gyermek nemének befolyásolására. Ilyen sötétségben élnek még a fiatalok is!"
A helyzetet bonyolítja, hogy miközben indiai civil szervezetek felemelik a szavukat a lánycsecsemők abortálása ellen, egyáltalán nem hirdetnek abortuszellenes programokat. "Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nők maguk döntsenek a saját testükről. Ehhez az abortusz is hozzátartozik. Ugyanakkor a lánymagzatok megölése egyértelműen nőellenes gyakorlat, és hosszú távon az egész társadalomnak kárt okoz" - magyarázza álláspontjukat Raman.
A lánymagzatok tömeges elpusztításának mára nyilvánvaló társadalmi következményei vannak. "Pandzsábban az utóbbi tíz évben szokássá vált, hogy a férfiak a dél-indiai Keralából importálnak maguknak feleséget - meséli Kaur. - Természetesen a szükség törvényt bont, ilyenkor már nincs szó hozományról. Kutatásaim azt mutatják, hogy a nagy nehezen megszerzett menyasszonyok a lánygyermekeket is elfogadó, otthonról hozott modellt követik, és nem újdonsült férjük környezetének időközben talán már megbánt szokásait."
(2007.05.31. 10:43)
Árendás Zsuzsa / Újdelhi - HVG