Korábbi tanulmányok már utaltak arra, hogy az éjszakai műszakban is dolgozó kismamáknál magasabb a vetélés kockázata, de ezen tudományos írások szerzői többnyire önbevallásos alapon gyűjtöttek információkat, és szinte semmi konkrétum nem volt kezükben, így a veszélyeztetettség mértékét sem tudták megbecsülni.
Egy közelmúltban publikált dán tanulmány szerzői viszont már jóval pontosabb adatokat tudtak felmutatni. A társadalmi szolgáltatási szektorban dolgozó, mintegy 23 ezer várandós nő bérszámfejtési adatait vetették össze a nemzet születési statisztikájával, illetve a vetélés miatt kórházi ápolást igénylő nők kórlapjaival. Ebből próbálták meghatározni, hogyan befolyásolja a terhesség 4. és 22. hete között a magzati halálozás esélyét az éjszakai munkavégzés.
Átlagosan alig 20 hétig tartott a terhesség
A kutatók összesen mintegy 378 ezer terhességi hetet tekintettek át, az adatbázisukban szereplő nők mindegyikére átlagosan 19,7 hét jutott. Az éjszakai munka és a vetélések kockázata között több összefüggést is felfedeztek. Megállapították, hogy a terhesség 8. hetét követően 32 százalékkal nőtt a vetélés veszélye azoknál a nőknél, akik a baba elvesztését megelőző héten két vagy annál több éjszakai műszakot vállaltak. Tovább növelte a kockázatot, ha egy kismama egymás után dolgozott végig több éjszakát.
Miért veszélyes az éjszakai munka?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az éjszakázás senkinek sem tesz jót, a kismamákra nézve viszont fokozottan veszélyes. A szakértők szerint ugyanis az éjszakai mesterséges fény megzavarja a cirkadián ritmust, ezáltal pedig csökkenti a melatonintermelést. Márpedig a melatonin nagyon fontos szerepet játszik a várandósság során: a kutatók szerint főként a méhlepény egészséges működését segíti elő.
Ez is érdekelhet
Forrás: sciencedaily.com
