Minden ötödik pár meddőségi problémákkal küzd
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőségi problémákkal, orvosi segítséggel azonban jó eredménnyel segíthető elő a terhesség. Hazánkban meddőségi beavatkozás segítségével évente 4000 gyermek jön a világra, ez a teljes születésszám 4-5%-a. Meddőségi szakorvosok becslése szerint ma 100 szülőképes korú párnál rendszeres nemi élet mellett 18-nál nem fogan gyermek. A probléma akár 300 ezer párt is érinthet itthon.
Mikor van szó meddőségről?
Meddőségről akkor beszélünk, ha egy év alatt rendszeres szexuális élet mellett sem következik be terhesség egy gyermekre vágyó párnál. A gyermektelenség okait fele-fele arányban találjuk meg a nőknél, illetve a férfiaknál (40%-40%), míg az esetek fennmaradó 20%-ában a probléma a pár mindkét tagjához köthető. - Amíg a férfiaknál a kevés, illetőleg a gyenge minőségű spermium okoz gondot, addig a nőknél gyakran a korai petefészek-kimerülés és a romló minőségű petesejtek - hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter, a Róbert Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa, meddőségi specialista. - A nőknek már születéskor megvan az összes petesejtjük, ezt az állományt viszik magukkal egy egész életen át. Egy élet során mintegy 500 petesejt érik meg, a nőknek 500 ciklusuk van."
Fontos különbség azonban, hogy a férfiak hímivarsejtjei folyamatosan termelődnek akár egész életükben, a petesejtek száma azonban az évekkel fokozatosan csökken. Egy nőnek 30 éves koráig tízből 7-8 egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három. 45 év felett már csak elvétve találni egy-egy ép petesejtet.
Gyakoribb a szerzett meddőség
Az egy-egy szerv kóros működésére visszavezethető vagy veleszületett meddőség előfordulása relatíve ritka Dr. Skriba Eszter szerint, jóval gyakoribb az úgynevezett szerzett meddőség, amelyet nevezhetünk civilizációs ártalomnak is, hiszen a káros környezeti hatások, a környezetszennyezés, a helytelen étkezés és az ezek következtében kialakuló autoimmun megbetegedések, a pajzsmirigy működését és a szénhidrátháztartást érintő zavarok játszhatnak szerepet benne, de a tapasztalatok szerint a leggyakoribb okok a modern civilizáció társadalmi következményeire vezethetőek vissza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kitolódó életkor
Az egyre növekvő társadalmi elvárások, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, a karrierépítés érdekében hozott áldozatok miatt ellentmondásba került a biológiai kor és a társadalmi érettség: mire a párok, a nők rászánják magukat a gyermekvállalásra, megteremtik ennek egzisztenciális-érzelmi hátterét, sokszor már késő. A KSH adatai szerint ma a magyar nők átlagosan 28 éves korukban szülik első gyermeküket.
"- Ha egyetlen tényezőt kellene kiemelnem, akkor az az idő - hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter. Nőknél az életkor a legfontosabb, hiszen az életkorral nő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, a petesejtek minősége leromlik, genetikailag gyakran már nem egészségesek. Ennek oka, hogy a petesejtekben található DNS az idő előrehaladtával tönkremegy, egyre több hiba marad az örökítőanyagban. 45 éves kor felett egyre kisebb eséllyel lehet egészséges petesejtet találni, és bár a korszerű meddőségi eljárások fantasztikus lehetőséget kínálnak a gyermektelen pároknak, ezek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek. Az időt sajnos mi sem tudjuk becsapni, ezért számolnunk kell vele: meg kell találni a középutat a biológiai lehetőségek és a társadalmi elvárások között."
Gyakori a férfisterilitás
A férfisterilitás sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták, és a számos civilizációs és környezeti hatás miatt a helyzet évről évre romlik. Egy összefoglaló elemzés a férfiak spermiumának minőségét és mennyiségét vizsgáló tanulmányok százait elemezve arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a vizsgált négy évtizedes időszak (1973-2011) alatt a férfiak spermaszáma átlagosan mintegy 60%-kal csökkent a fejlett országokban: évente átlagosan 1,4%-kal csökkent a milliliterenkénti, 1,6%-kal a spermamintánkénti spermiumszám.
1 év után orvosi segítség
Szakmai tapasztalatok szerint egy párnak általában 12 hónap sikertelen próbálkozás után érdemes orvosi segítséget kérnie a teherbe eséshez . Miután egy pár tagjainál elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, a meddőségi szakember az elváltozás, illetve a felmerülő probléma jellege alapján választ asszisztált reprodukciós technikát (ART): inszeminációt vagy lombikprogramot. Az inszemináció során a petesejt megtermékenyítése a méhen belül zajlik: a férfi tisztított, koncentrált hímivarsejtjeit az időzített tüszőrepedés időpontjában katéter segítségével a méhszájon át a nő méhébe fecskendezik.
Ezt a mesterséges megtermékenyítési eljárást az egyszerűbb esetekben alkalmazzák, amikor van átjárható petevezeték és megfelelő számú spermium is. Szakmai tapasztalatok szerint az eljárás sikerességi rátája 15-20%, amely kedvezőbb a spontán együttlétek teherbeesési arányánál (10-15%). A másik, összetettebb eljárás az in vitro fertilizáció (IVF), azaz a lombikban, laborkörülmények közötti megtermékenyítés. Ismertebb nevén ez a lombikbébi-eljárás , amikor a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek találkozása a méhen kívül, "lombikban", Petri-csészében történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló zigótát a 2-5. napon beültetik a méhüregbe.
A lombikprogram sikeressége is az életkortól függ: 30 éves kor körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés még az esetek felében sikeres, átlagosan 2-3 lombikkezelés szükséges a várt eredmény eléréséhez. 40 évesen már csak az esetek negyedében, utána pedig a sikerességi arány meredeken zuhanni kezd. 45 év felett a lombikprogram már nem is javasolt, hiszen később szövődményei lehetnek: trombózis vagy akár emlődaganat is kialakulhat.
"- A sikertelen teherbe esés miatt hozzánk forduló hölgyek fele már 40 év felett van - jellemezte a helyzetet a meddőségi specialista. - Egy évtizeddel ezelőtt még csak 15%-uk volt ebben a korban. Pedig érdemes lenne tudatosítani, hogy gyermekvállalás szempontjából biológiai szempontból nőknél 22-26 év között van az ideális kor. Ezt az időkaput tolja egyre messzebb a társadalmilag meghatározott optimális kor, és ez is közrejátszik abban, hogy a meddő párok 25%-a minden segítség ellenére gyermektelen marad."
Hazánkban nagyon kevés az IVF-beavatkozás
A legfrissebb, 2014-es hazai statisztikák szerint az elmúlt években átlagosan 20%-kal nőtt az IVF-beavatkozások száma évente. A 43 éves kor feletti sikeres beavatkozások aránya 3% körül alakul. A gyermekre vágyó nők egyre magasabb átlagéletkora az oka annak is, hogy 2013-ban az európai országok között Magyarországon és Görögországban végezték a legtöbb lombikprogramot a 40 évesnél idősebb páciensek között. Ezzel együtt is hazánkban még mindig nagyon kevés IVF-beavatkozást végeznek a lakosságszám arányához viszonyítva, Moldovával együtt sereghajtók vagyunk.
Ez is érdekelhet
A meddőség nem csupán hazánkban okoz problémát: az elmúlt évtizedekben világszerte népbetegséggé vált. Nehéz felbecsülni, hány ember küzd a problémával, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2010-ben világszerte legalább 48 millió párt érintett az infertilitás, míg 20 évvel korábban ez a szám 42 millió volt.
