Az 1920-as években egy magyar származású gyerekorvos, Schick Béla azzal az elmélettel rukkolt elő, hogy a menstruáció funkciója a mérgek eltávolítása a szervezetből. Azt állította, a vérzés ideje alatt a nők "menotoxinokat" bocsátanak ki, amelyek mérgező vegyületek, és a környezetre is hathatnak. Schick furcsa kísérleteket végzett ennek kimutatására, például egy csoport menstruáló és egy csoport nem menstruáló nőnek kellett növényeket gondoznia. A kutató arra jutott, hogy a virágok hajlamosabbak elhervadni, ha menstruáló nők kezelik őket, sőt, a menstruáló nők "menotoxinjai" az élesztőgomba sarjadását is akadályozzák, így nem tanácsos őket kelő tészta vagy erjedő sör közelébe engedni.
Schick – a korszellembe passzoló – elméletei azonban hamarosan megdőltek, valószínűleg az a tudattalan koncepció húzódott meg az ehhez hasonló eredmények mögött, hogy a nők valamiképpen tisztátalanok, undorítóak. A tévképzetek az 1970-es évekig tartották magukat tudományos berkekben is, aztán a szexuális forradalommal egy időben a nagyközönség is jobban megismerte a női test működését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A közhiedelemmel ellentétben – írja az Index.hu – a valóságban a felhasználatlan petesejt távozásának alig van köze a menstruációhoz, kár volna ilyen sok vért elpazarolni egy aprócska sejt kivetéséhez. Ezzel szemben a nők szervezete minden reproduktív ciklusban felkészül a ösztrogén , és főleg progeszteron) segítségével vastag, többrétegű, sűrűn erezett nyálkahártyát növeszt a méhen belül, amibe az esetlegesen érkező megtermékenyített petesejt be tud ágyazódni. Ha nem érkezik a petesejt az adott ciklusban – vagyis a nő nem esik teherbe –, akkor a progeszteronszint esni kezd, a feleslegessé vált nyálkahártya pedig leválik, majd 30-90 milliliter vér kíséretében a vaginán keresztül távozik a szervezetből.
Az Index.hu hosszú beszámolója azzal zárul, hogy a fogamzásgátlás elterjedése előtt a nemi érésen átesett nők szaporodóképes koruk nagy részét vagy terhesen, vagy kisgyerekeket nevelve töltötték, és csak a két utód kihordása közötti időszakokban menstruáltak. Ma is vannak még népek, amelyekben a nők ehhez hasonlóan élnek. A Maliban élő dogon törzset vizsgálva antropológusok arra jutottak, hogy náluk egy átlagos nő élete során összesen nagyjából százszor menstruál, szemben a modern nők 300-500 menstruációjával. Vagyis a civilizált nők lecserélték a gyerekekkel járó áldozatokat a gyakori menstruációval járó kellemetlenségekre.
Forrás: Index.hu
Ez is érdekelhet
