Belegondoltunk már, mi mindenre való a magzatvíz? A létfontosságú folyadékot a magzatburok belső rétege termeli, a 20. terhességi héttől pedig a köldökzsinór választja ki, magzati vizelet formájában. Folyamatosan termelődik, mennyisége a 20. héten fél liter, a 38. héten már másfél liter, ettől kezdve azonban csökken a mennyiség, szüléskor már átlagosan csak egy liter, vagy ennél is kevesebb. Az is érdekes, hogy három-négy óránként teljesen lecserélődik.
A magzatvíznek több, létfontosságú szerepe is van. Többek között megvédi a magzatot a külső hatásoktól, a hőmérséklet-változástól és a nyomáskülönbségtől, miközben ideális környezetet teremt a fejlődéshez. Biztosítja a szabad mozgást, amely elengedhetetlenül fontos például a csont- és izomrendszer fejlődéséhez. De ugyanilyen lényeges az is, hogy óvja a köldökzsinórt az összenyomódástól, illetve a megtöréstől.
Nem mellesleg az emésztés kialakulását is elősegíti, hiszen enni- és innivalóként is szolgál, a magzat már az anyaméhben is gyakorolhatja az ivást és a pisilést. Fontos immunanyagokat, nátriumot, káliumot és nyomelemeket tartalmaz, és még édes is, állítólag ezért szeretik a csecsemők az édes ízeket. Természetesen nem mindegy, milyen ízeket részesít előnyben az édesanya, hiszen ezek bekerülnek a magzatvízbe, "befolyásolva" az utód későbbi ízlését is.
Árulkodó vizsgálatok
A magzatvíz vizsgálatából számos következetést le tud vonni az orvos. A mintavétel, azaz amniocentézis során a 16. hét után a hasfalon keresztül bevezetett tűvel szívnak le annyi vizet, hogy vizsgálni lehessen a benne úszkáló magzati hámsejtek genetikai állományát. A terhesség vége felé közeledve, a valamelyest már nyitott méhszájon keresztül speciális eszközzel megnézhető a magzatvíz színe. Ha zöldes, az arra utal, hogy a magzatnak átmenetileg oxigénhiánya volt.
Ami a folyadék mennyiségét illeti , az sem jó, ha túl sok, az sem, ha túl kevés. Ha a normálisnál kevesebb a magzatvíz - ami a terhességek 2 százalékában fordul elő -, akkor a méh- és a haskörfogat növekedése is kisebb az elvárhatónál, míg a kismama fájdalmas magzatmozgásokat érzékelhet. Ultrahang segítségével lehet biztosan megmondani, hogy valóban ez a gond.
A túl kevés a magzatvíz méhen belüli fejlődési zavart eredményezhet: a magzatnak nincs elég "mozgástere": dongaláb, a csípőízület deformációja, növekedésbeli elmaradás, tüdőfejlődési zavar is kialakulhat emiatt. Ilyenkor gyakori a terhesség megszakítása, azaz a magzat mielőbbi világra segítése, és mindez az esetek felében császármetszést jelent.
A normális mennyiséget meghaladó magzatvíz ritkábban fordul elő, a terhességek körülbelül 1 százalékánál. Figyelmeztető jel lehet a has túlzott növekedése, feszülése, a testsúly gyors gyarapodása. Az is gyakori, hogy az érintettek nehézlégzésről, ödémáról, illetve a magzati mozgások enyhe érzékeléséről számolnak be. Az esetek többségében nincs szükség feltétlenül kezelésre, elegendő az ágynyugalom, esetleg a kórházi megfigyelés. A magzatvíz lecsapolásával is lehet könnyíteni a helyzeten, ám ha ez sem segít, akkor a császármetszés az egyetlen megoldás.