Legalább olyan fontos a pszichés támogatás előrehaladott emlőrák esetében, mint a betegségről és a kezelési lehetőségekről részletes információ adása - derült ki a San Antonioban tartott idei 30. Emlőrák Kongresszuson.
A vizsgálatot 367 előrehaladott súlyosságú, vagy áttétet adott emlőrákos beteg közreműködésével végezték. A résztvevők egyértelműen azt a véleményt osztották, hogy sokkal több forrást - többek között az internetet is - fel lehetne arra használni, hogy az egészségügyi szakemberek hasznos információkat biztosítsanak a betegek számára - tudósít a MediPress.
"Bár egyre inkább tudatába kerülünk annak, hogy az előrehaladott emlőrákos betegek több egészségügyi és pszichológiai tanácsot igényelnének, mint amennyit ténylegesen megkapnak, keveset tudunk arról, hogy ezek közül melyiket hiányolják leginkább." - magyarázta Dr. Margaret C. Kirk, a kutatócsoport vezetője.
A kérdőívek azonban egy sor egyéb problémára is fényt derítettek. A válaszadók 94 százaléka érzi magát gyengének, erőtlennek a betegség elleni küzdelemhez és közel háromnegyedük szenved depresszióban. Kétharmaduk tapasztalt valamilyen csökkenést a szellemi teljesítményükben, mely valószínűleg a kemoterápia mellékhatása, és közel minden második beteg panaszolt problémát a szexuális élete terén.
Arra a kérdésre, hogy mitől tartanak leginkább a kezeléssel kapcsolatban közel azonos arányban választották a mellékhatásokat, a kezelés sikertelenségét, valamint az ismeretlentől való félelmet. A mellékhatások közül a legnagyobb arányban a kimerültséget jelölték meg (30 százalék), és csak ezután következett sorban a fájdalom és a haj elvesztése.
Leggyakrabban valamely családtag volt az, aki a legnagyobb támaszt jelentette (43 százalék) és csak ez után jött sorban a gondozó, a barát, valamint legutolsóként az onkológus szakorvos. Közel akkora arányban szerezték be a betegek a tudnivalókat a betegségről az internetről, mint az orvostól, és a betegek 86 százaléka érezte azt, hogy az interneten található segédanyagok a leghasznosabbak és körülbelül ilyen arányban támogatnák több betegtámogató csoport kialakítását.
A kezeléssel kapcsolatban azonban még több probléma merült fel, ugyanis a betegek közel egyharmada elégedetlen volt azzal a kezeléssel, amit kapott, közel háromnegyedük sérelmezte, hogy nem lehettek jelen a diagnózis felállításánál és több mint harmaduk szerint nem igaz, hogy előrehaladott emlőrák esetén többféle kezelési mód közül is lehet választani. Probléma volt továbbá, hogy a betegek közel felének nem mondták el a lehetőségeket a diagnózis felállításakor, valamint a betegek több mint fele vélte azt, hogy az egészségügyi ellátó nem tájékoztat alternatív kezelési lehetőségekről, valamint olyan jelentősebb gyógyszerfelfedezésről, vagy klinikai vizsgálati eredményről, mely a betegségükkel kapcsolatos.
"Bár a működő betegtámogató csoportok komoly erőfeszítéseket tettek az előrehaladott emlőrákkal kapcsolatos ismeretek terjesztésében, egyértelmű, hogy jelentős még az elmaradás az igényekhez képest. Reméljük, hogy vizsgálatunk eredménye elég erőteljes jelzés lesz az egészségügyi ellátó intézmények részére, hogy végre jelentős javulást érjenek el ezen a téren is." - összegezte Dr. Kirk.
STOP