A nők életük legnagyobb részében, általában tizenkét éves koruktól ötven éves korukig havonta átélik a menstruáció okozta néhány napos kellemetlenséget. Évszázadokon keresztül a havi vérzést betegségnek, bajnak, de legalábbis tisztátalanságnak tekintették, nem egy primitív törzsnél ilyenkor a nőt elkülönítették a közösség többi tagjától, nehogy bajt hozzon rájuk. A mai higiénés viszonyok mellett a menstruáció magánüggyé vált: modern segédeszközökkel, egy kis odafigyeléssel már nem okoz a nőknek különösebb problémát, nem kell lemondaniuk ebben az időszakban sem a társaság, sem a testmozgás örömeiről.
Hiedelmek
A történelem kezdetén az emberek nem ismerték a test működésének titkait, összefüggéseit, és a tudatlanságból fakadó félelmük sokféle tévhit, babona termőtalaja lett. Nem csoda hát, hogy a nők havonta jelentkező vérzését is különféle hiedelmek és rítusok vették körül. Általában valami rontó, boszorkányos dolognak tartották: még ma is létezik olyan kultúra, ahol azt tartják, hogy a menstruáló nő nem nyúlhat tejhez, nehogy megsavanyodjon, húshoz, nehogy elromoljon, sőt, távol kell tartania magát a vemhes háziállatoktól is, nehogy vetélést okozzon. Előfordul olyan néptörzs, ahol még ma is elkülönítik a "tisztulós" asszonyt a közösség többi tagjától: ezekben a napokban egy erre a célra tartott kunyhóban kell tartózkodnia. A civilizált társadalmak már közel állnak ahhoz, hogy az egészséges női szervezet működésének velejárójaként, természetesen kezeljék ezt a jelenséget, bár néhány hiedelem most is előfordul. Ilyen például az, hogy a havi vérzés idején nem érdemes fodrászhoz menni, mert ilyenkor nem olyan jól kezelhető a haj, vagy hogy ezekben a napokban nem szabad fürödni, úszni, sportolni, holott tampon használata mellett ennek nincs akadálya. Ezek tévhitek, amelyekhez a modern higiénia segítségével már nem kell alkalmazkodnia egyetlen egészséges nőnek sem. Az viszont, hogy tartózkodni kell a nemi élettől, már nem tekinthető egyszerűen csak hiedelemnek: higiénés szempontból nem igazán javasolt a menstruáció idején a szexualitás, mivel a nyitott méhszáj miatt nagy a fertőzés iránti fogékonyság.
A női higiénia kezdetei
Mai szemmel nézve megdöbbentően primitív szinten lehetett a nők intim higiéniája a közép- és az újkorban. Tisztálkodási kultúráról általában is aligha beszélhetünk, hiszen vízellátás és csatornázás híján ennek feltételei vajmi kevéssé álltak rendelkezésre (nem véletlenül voltak aranyárban is kelendők a testszagot elfedő keleti illatszerek). A közvélekedés pedig nemhogy fontosnak és üdvösnek tartotta volna a személyi tisztaságot, ellenkezőleg, valami nagyon evilági, bűnös viselkedésként elítélték, ha valaki túl sokat foglalkozott testének ápolásával, például, túl gyakran, vagy, uram bocsá', nő létére alsó ing nélkül akart volna megfürödni. A ruháik és a fehérneműik sem hasonlítottak a mai könnyű és praktikus holmikra, mivel pedig a menstruációról beszélni, sőt, gyakorlatilag tudni sem volt illendő, nem állt rendelkezésükre a ma használt higiéniai eszközök egyike sem. Az asszonyok így aztán úgy gondoskodtak magukról, ahogy tudtak: vászoncsíkokkal, rongyokkal, gyapotcsomóval, szivaccsal fogták fel a vért a menstruáció idején. Ez már csak azért sem lehetett egyszerű, mivel a mai formájú, testhez tapadó alsóneműt nem ismerték, inget, alsószoknyát, vagy hosszú szárú, bő bugyogót hordták a felsőruházat alatt. A múlt század első évtizedeiben a "felkötőt" - egy tiszta felköthető vászondarabot - viselték menstruáció idején: ezt használat után kimosták.
Modern eszközök
A vér felszívására hosszú ideig csak vatta állt a nők rendelkezésére, még a múlt század hetvenes éveiben is szinte kizárólag ezt használták. Ezzel a legnagyobb baj az volt, hogy könnyen elcsúszott, hamar megtörtént a "baleset": a ruhán átütött a kínos pillanatokat szerző vérfolt, és nem is lehetett olyan észrevétlenül használni. (Így aztán a kamaszlányok okkal kérhettek "félfelmentést" az iskolai tornaórákon, hogy ne kerüljenek futás, ugrálás során kínos helyzetbe).
Egészségkvíz: hosszú életre számíthatsz, ha tudod erre a 10 kérdésre a választ
A tampon használata korábban inkább csak a felnőtt nők körében terjedt (használata ugyanis, különösen vidéken a közvélekedés szerint annak beismerését jelentette, hogy az illető nem szűz, ezért az ismerős boltokban restellték megvásárolni). Ennek számos előnye van: a jól felhelyezett tampon nem mozdul el még intenzív testmozgás esetén sem, már a hüvelyben felszívja a vért, így nedvességérzés nem alakul ki. Vannak nők azonban, főleg a legfiatalabbak és az idősebb korosztálybeliek, akik máig ódzkodnak a tampon használatától.
Intim betétek
A nyolcvanas években jelentek meg Magyarországon az első intim betétek, először a vastag változatban. Ezek legfontosabb előnye, hogy egy tapadócsíkkal a bugyihoz lehet rögzíteni, nem kell félni az elmozdulásuktól és jó nedvszívó tulajdonságokkal rendelkeznek. Az utóbbi két évtizedben egyre bővült a kínálat ezekből: a kilencvenes években megjelentek a vékony majd a szárnyas termékfajták. Ezek kényelmesek, nagyon vékonyak, szinte láthatatlanok, mégis nagy nedvszívó képességgel rendelkeznek, és jól védik a fehérneműt. Ma már a menstruáció adott szakaszának és az adott napszaknak megfelelően lehet választani a nagyobb nedvszívó képességű, az erősebb vérzésnél használatos szuper és éjszakai változatok közül is.
A menstruáció legelső, majd legutolsó napjaiban egyre kisebb mennyiségű folyadékra kell számítani, a végén már csak pecsételő vérzés jelentkezik. Ilyenkor már elegendő lehet egy vékony tisztasági betét alkalmazása is. A biztonság kedvéért ezt használják sokan a tampon mellett is, hogy felfogja az esetleg annak túltelítődése után bekövetkező szivárgást. Magyarországon még nem vált általános gyakorlattá a tisztasági betétnek a menstruációk közötti, a ciklus minden napjára kiterjedő használata, de a nyugati országok mintájára a tendencia nálunk is ebbe az irányba mutat. Ebben - különösen a fiatalok körében - nagy szerepe van az ismeretterjesztésnek, hogy a fogyasztók elfogadják: a tisztasági betétek használata a menstruációs ciklus közben is hozzájárul az egészséges nő mindennapi komfortérzetéhez, alkalmazása nem feltétlenül kötődik valamilyen fokozott váladékképződéssel jelentkező egészségügyi rendellenességhez.
Amire sokan nem gondolnak
A menstruáció idején, ha lehet, még egy kicsit gondosabban kell tisztálkodnunk.
A menzesz kezdetén a méhnyálkahártya leválását elősegítendő megnövekszik a vér simaizom-összehúzódást kiváltó oxytocin nevű hormonjának koncentrációja. Ez azonban nemcsak a méhizomzatra hat, hanem a belekre is. Igyekezzünk a végbéltájékot is minden alkalommal vízzel, törlőkendővel teljesen letisztítani.
Testszagok
A vérzés idején a test fokozottabban izzad, az izzadsággal méreganyagok távoznak, erősödhet a testszag, ezért ilyenkor ajánlott a napi legalább kétszeri zuhanyzás.
Az intimtájékot meleg vízzel, bőrkímélő szappannal tisztíthatjuk, akárcsak máskor. A szeméremszőrzetre tapadó véralvadékot azonban csak alaposabb mosakodással lehet eltávolítani. A havibaj egyik velejárója a menstruációval távozó folyadék bomlásából származó kellemetlen szag, amit csak gyakori (2-4 óránkénti) betéváltással, mosakodással (ill. tamponhasználattal) lehet megelőzni.
A tisztaság tiszta haszna
Alighanem a mai kor lányaira, asszonyaira irigykedve néznének nagyanyáink, annyira jól el vagyunk látva az intimhigiénia kellékeivel. Nem véletlen, hogy az idősebb korosztály is rekordgyorsasággal küzdötte le az újjal szembeni idegenkedését, amikor a 80-as évek végén hazánkban is beköszöntött az intimbetétek kora. Számtalan előnye ellenére néhányan - legalábbis az otthoni tartózkodás idejére - mégis visszakényszerültek a korszerűtlennek kikiáltott tiszta pamutvattára: sok műszálas, műanyagos betét miatt viszketés, bőrpír jelentkezhet, mivel a hajlatok nem tudnak annyira szellőzni. A betétet választóknak már csak azért is érdemes gyakran mosdani, mert ha a bomlástermékeket nem távolítják el, akkor azok a betéttel együtt hajlamosíthatnak a bőrirritációra.
Ezért ilyen panaszok esetén célszerű mindig a lehető legkisebb, még szükséges méretű betétet használni. A hónap többi napjára ajánlott tisztasági betétek között van olyan, amelyik vízzáró műanyag fóliával ellátott, mások áteresztik a túl sok folyadékot. Mindkettőnek meg van a maga előnye. Kérdés, mi a fontosabb: a szellőzése vagy a nedvvisszatartó-képessége.
A melegvizes zuhanyzásnak izomlazító hatása is van, ami csökkentheti a menstruációs fájdalmat.
A rendes tisztálkodáson túl ezt az általában kevésbé aktív időszakot kihasználhatjuk arra, hogy kicsit több időt szánjunk testünk, bőrünk kényeztetésére, bőrtisztításra, masszázsra, bőrápoló szerek kipróbálására.
Legjobban: