Tavaly szeptemberben lépett életbe az úgynevezett szívhangrendelet, amelynek értelmében minden kismamának meg kell hallgatnia a magzat szívhangját, mielőtt az abortusz mellett dönt. A Válasz Online cikke szerint ez eddig nem érte el a kívánt hatást, sőt: azóta nemhogy csökkent volna az elvetetett magzatok száma Magyarországon, hanem még nőtt is.
Tíz éve nem nőtt így az abortuszok száma
A cikk szerint 2022 második felében olyan történt, ami tíz éve nem fordult elő: négy egymást követő hónapban emelkedett a terhességmegszakítások száma, hat megyében pedig a növekedés a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta. A lap a KSH országos és az egészségbiztosító kórházi adatait elemezve arra jutott, mindez nem a szívhangrendelet miatt történt, annak nem mutatható ki lényegi hatása. A megélhetési válság miatt nehéz helyzetbe került párok vetethették el a magzataikat, így fordult elő, hogy jó egy évtized után először 2022-ben nem csökkent az ezer nőre jutó abortuszok száma. A száz élve születésre eső pedig még emelkedett is.
1993 óta ez volt az első jogi jellegű szigorítás az egyébként liberális magyar szabályozásban. A szívhangrendelet a kezdetektől megosztotta a társadalmat, az egyik csoport a nők önrendelkezési, a másik a magzat élethez való jogát hangsúlyozta. Ugyanakkor mindkét oldalt nagyjából ugyanaz a társadalmi réteg képviselte: jellemzően nagyvárosi értelmiségiek, akik körében az átlagosnál alacsonyabb ezeknek a beavatkozásoknak az aránya. A magyar abortuszadat főként az északkelet-magyarországi régióban élő nők sorozatos küretei és a fogamzásgátló módszerekhez való nehezebb hozzáférése miatt olyan magas.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: