Budapest, 2007. november 26. (MTI) - Az őssejtkutatás lesz a központi téma idén az MTA Szegedi Biológiai Központjában (SZBK) évente megrendezett Straub-napokon; a szerdán kezdődő háromnapos konferencián egyebek közt a mesterséges kromoszóma-őssejtterápiáról, az őssejtfelhasználás etikai kérdéseiről, s a szárazságtűrő búzáról hallhatnak előadásokat a résztvevők.
Mint azt Dudits Dénes akadémikus, az SZBK főigazgatója az MTI-nek elmondta, minden év őszén megrendezik a konferenciát az intézet alapítója, Straub F. Brunó tiszteletére. A rendezvényen az SZBK kutatói mellett országosan ismert tudósok tartanak előadást.
Az idei témaválasztást indokolva jelezte: az őssejtekkel kapcsolatos kutatások ma rendkívül aktuálisak, ugyanakkor tudományos szempontból is nagyon érdekesek.
Ismertetése szerint az "Embrionális őssejtek: laboratóriumtól a betegágyig" címet viselő konferencia nyitónapján Sarkadi Balázs akadémikus, az MTA budapesti Membránbiológiai Kutatócsoportjának vezetője a biomolekulák mechanikai manipulálásáról tart előadást.
Rajnavölgyi Éva, a Debreceni Egyetem professzora pedig azt ismerteti, hogy miként alkalmazhatók a felnőtt csontvelői őssejtekből képződő endotél (az ereket és a savas üregeket bélelő laphám) sejtjei terápiás célokra.
A SZBK részéről Hadlaczky Gyula arról számol be, hogy az általa kifejlesztett mesterséges kromoszóma-technológia hogyan használható fel a génterápiában - tette hozzá Dudits Dénes.
"Ez egy nagyon ígéretes program" - hangsúlyozta az akadémikus, kiemelve, hogy Hadlaczky Gyula már ki is próbálta a rendszer működését egy olyan egértörzsön, amelynek egyedeinél egy enzim hiánya miatt lebontódik az idegsejtek védőburka, idegrendszeri degeneratív (elfajulásos) betegségek alapját képezve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mesterséges kromoszóma és őssejtek kombinált terápiájának alkalmazásával beépíthető a hiányzó enzim előállításáért felelős gén - hangsúlyozta Dudits Dénes.
Kifejtette: több előadás foglalkozik a fehérjék szerkezetével és az ezekhez kapcsolódó különböző funkciókkal. "Nagyon érdekes fejlődéspszichológiai probléma, hogy milyen mechanizmusoknak köszönhetően a gén az egyik sejtben működik, a másikban pedig nem" - mutatott rá.
Ismertetése szerint a növények esetében a gének működésében megfigyelhető napszaki fluktuáció is. "Vannak gének, amelyek reggel működnek, nappal pedig nem, vagy fordítva. Munkatársaink több ilyen gént izoláltak, amelyek ezt a szabályozást biztosítják, s ezekről is lesz előadás" - hangsúlyozta.
Hozzáfűzte: az SZBK munkatársai az izomsejtek regenerációját szabályozó gének kutatásával kapcsolatos új eredményekről is beszámolnak.
Kiemelte, hogy a klímaváltozás, a globális felmelegedés igencsak aktuálissá teszi a szárazságtűrést meghatározó molekuláris folyamatokkal, génekkel kapcsolatos kutatásaikat is. Mint mondta, kezdetben a szárazságtűrést fokozó gént dohányba "építették be", jelenleg pedig a búzával folynak kutatások.
Ez is érdekelhet
A kutatások során használt módszert az SZBK kutatói fejlesztették ki és már szabadalmaztatták is - hangsúlyozta Dudits Dénes, hozzátéve, hogy a konferencián elhangzó előadáson beszámolnak arról, hogy a rendszer a búzában is működik, a növények jobban regenerálódnak, jobbak a hozamaik vízhiány esetén, mint a kontrolnövényeké.
Legjobban: