A szakmát még mindig erősen megosztja az otthon szülés kérdése, abban azonban már egyetértés mutatkozik, hogy valamiféle szabálynak születnie kell - írja a HVG.
Erre készül az Egészségügyi Minisztérium is, amely október végére ígérte a kórházon kívüli szülésekre vonatkozó, januártól életbe lépő szakmai előírások megalkotását.
Magyarországon az évente megszülető 98 ezer babából 500-600-an nem kórházban jönnek világra. E szülések döntő többsége nem tervezett otthon szülés - ami egyébként az esetek többségében valamilyen születésházban történik, és nem családi otthonban.
Általános ombudsmanként első állásfoglalásában Szabó Máté is az otthon szüléssel kapcsolatos helyzet tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet. Szabó a jogalkotókat és az orvosszakmát a biztonságos otthon szülés jogi és etikai feltételeinek kidolgozására kérte fel. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot eddig nem sikerült meggyőzni. "A szülés alatt bármi előfordulhat, ezért nem lehet egyetlen szülésről sem azt előre megmondani, hogy komplikációmentes lesz-e" - indokolta ellenérzésüket a HVG-nek Szabó István elnök, aki úgy véli, ma nem tájékoztatják megfelelően a nőket.
Mivel Magyarországon - a külföldi gyakorlattal ellentétben - ma bárki szülhet otthon, nem veszik figyelembe például a terhesség alatti rendellenességeket. Ezért a magzatok és az anyák érdekében döntött úgy a kollégium - amely 1999-ben és 2000-ben már elutasította az otthon szülés gondolatát -, hogy segíti a tárcát a jogalkotásban, bár veszélyei miatt továbbra sem javasolja az otthon szülést.
A testület rögzítette esetleges alapfeltételeit: e szerint csak tízéves gyakorlattal rendelkező szakorvos, főiskolai végzettségű, tízéves gyakorlattal rendelkező szülésznő vezethetne otthon szülést. Készenlétben kellene állnia egy gyermekgyógyásznak és neonatológusnak is. A kollégium álláspontja szerint a legközelebbi kórház főorvosának is látnia kellene a terhes nőt, és a megindult szülésről a kórháznak is tudnia kellene. Az otthon szülésnek helyet adó intézményeknek pedig a tisztiorvosi szolgálat előírásainak kell megfelelniük.
Csecsemőhalandósági adatok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kevesebb mint a harmadára csökkent a születéskor vagy az azt követő egy éven belül meghalt csecsemők száma a rendszerváltás óta Magyarországon - írja a HVG. Ezer kicsi közül így jelenleg átlagosan 6 bizonyul idehaza életképtelennek, másfél évtizeddel ezelőtt még 15. Az újszülöttek életesélyei ma már jobbak itthon, mint Szlovákiában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában, pedig ezek az államok 1990-ben még Magyarországnál előrébb álltak. A csecsemőhalandóság csökkenésének tempója Lengyelországban, Csehországban és Portugáliában ugyanakkor az utóbbi években meghaladta a hazai ütemet.
Ez is érdekelhet
A szülés közben életüket vesztő asszonyok aránya viszont itthon csupán a harmada a csehországinak: Magyarországon gyermekágyi szövődmények és más komplikációk miatt 2005-ben öt édesanya hunyt el; a rendszerváltás idején a szülő nők halálozási indexe ötször ilyen magas volt. A szülő nők mortalitási mutatója ma alacsonyabb, mint az uniós átlag (az EU-ban 7 szülő nő halt meg 100 ezer asszony közül 2005-ben). Tavalyelőtt Magyarországon a csecsemőhalálozások számaránya Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb míg Nógrádban és Pest megyében a legalacsonyabb.
Legjobban: