Mit kell tudni a PCOS-ről?
A policisztás ovárium szindróma, vagyis a PCOS egy igen összetett hormonális betegség, melynél a petefészkekben apró ciszták keletkeznek (gyakran a peteérés is elmarad), a hormonális egyensúly pedig felborul. Bár a PCOS pontos oka a mai napig ismeretlen, a betegség egyik jellemzője az androgén hormonok megnövekedett mennyisége a szervezetben, ez pedig számos tünetet okozhat.
A PCOS diagnosztizálása
A PCOS diagnosztizálásához három kritériumból kettőnek kell teljesülnie: szabálytalan menstruációs ciklus, az androgén hormonok megnövekedett szintje, illetve az ultrahangon jól látható, cisztás petefészkek. Nem mindenkinél jelentkezik minden tünet - vannak olyan PCOS-betegek is, akik kifejezetten soványak, és olyanok is, akik rendszeresen és szabályosan menstruálnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A PCOS tünetei ezekkel a kritériumokkal vannak összefüggésben: túlsúly (és a fogyásra való képtelenség), túlzott szőrnövekedés az arcon és a testen, pattanásosság, hajhullás és kopaszodás, az elhúzódó és igen erős menstruáció, a nyolcnál kevesebb menstruáció egy évben, a 35 napnál hosszabb menstuációs ciklusok, illetve ha a menstruáció négy hónapig vagy tovább nem jelentkezik. A PCOS legfontosabb, és egyben legfájdalmasabb tünete és egyben következménye a meddőség.
A betegség sokféle tüneteiből következik, hogy a diagnózis felállítására nincs egyszerű és egyértelmű módszer - gyakran kizárásos alapon döntenek a PCOS mellett. A betegség diagnózisához (illetve később kezeléséhez) endokrinológus és nőgyógyász együttműködésére van szükség. Az elvégzendő vizsgálatok között találhatjuk az kismedencei ultrahangot, a vérvételt (melynek segítségével a hormonok szintjét állapítják meg), a glükóztolerancia-tesztet is.
Ez is érdekelhet
