Néhány hónapja szokatlan kéréssel fordult egy asszony a jeruzsálemi Hadassza kórházhoz: lombikbébi programmal kívánta megfogantatni gyermekét, úgy, hogy csak azokat a megtermékenyített petesejteket ültessék be a méhébe, amelyek mentesek bizonyos öröklött rákbetegségekre hajlamosító génektől. Az orvosok teljesítették kérését.
Az asszony családjában számos rákos megbetegedés volt, s egy genetikai vizsgálaton kiderült, hogy olyan hibás gént hordoz, ami legalább 70 százalékban valószínűsíthetően daganatos megbetegedést okoz valamikor élete során. A váratlan megkeresés nyomán több etikai bizottság is összeült a kórházban, majd úgy döntöttek, hogy segítenek, lehetővé teszik a lombikozást és a megelőző rákszűrést.
Izraelben bizonyos genetikai betegségek családi előfordulásánál - például a cisztikus fibrózis, a Down kór esetében - eddig is megvizsgálták az embriókat, de azt a terhesség előrehaladott szakaszában, a 3. és 5. hónap között tették. Ilyenkor a magzatviz leszivása és megvizsgálása - egy mellesleg vetélési kockázattal járó teszt - után kiderül, hogy jelen van-e az öröklött hibás gén, s adott esetben szembe kell-e nézni a terhességmegszakítás dilemmájával és traumájával.
A jeruzsálemi asszony kérése új dilemmával szembesítette a kórház orvosait, élükön Alex Simon professzorral, ugyanis mesterséges megtermékenyítéssel kívánt gondoskodni terhességéről. Mindenesetre eleget tettek az asszony kérésének, majd a laboratóriumban tárolt, 6-8 sejtet tartalmazó 3 napos magzatokat egyenként, mikroszkóp alatt megvizsgálták, és a genetikai teszteket követően csakis az egészséges megtermékenyített petesejteknek adtak esélyt, hogy kifejlődhessenek édesanyjuk méhében.
Az eljárás azért is újszerű volt, mert mindeddig csakis olyan bajokról volt szó, amelyek a születendő csecsemő világrajöttének pillanatában jelentkeztek. A tudomány fejlődésével azonban ma már vizsgálható olyan gének megléte is, amelyek akár több mint 70 százalékos valószinűséggel például mellrákot, vagy petefészekrákot okoznak a születendő gyermek valamely késöbbi életszakaszában, általában a felnőttkor után. A szűrés mellett szól, hogy a gének jelenlétét már ma is sokan ellenőrzik a családi kórtörténettel rendelkező felnőtt nők közül, sok hordozó 40-50 évesen leoperáltatja a mellét, kiveteti a petefészkét a betegség megelőzése érdekében. Az újfajta eljárással a hordozó hölgyek megkimélhetik születendő gyermekeiket ezektől a fájdalmas műtétektől.
A kérdés azonban számos etikai kérdést vetett fel Izraelben. Vajon a jövőben meg lehet, és meg kell-e vizsgálni rutinteszteknél a rákra hajlamos gének szempontjából is a magzatokat, s vajon a felnőttkori rákot valószinűsítő genetikai hiba esetén meg lehet-e szakítani egy adott terhességet? Vajon a szűrések körébe kerülhetnek-e további, olyan akár idegrendszeri betegségek, amik csak 40-50 éves korban bukkannak fel, s akkor sem bizonyosan? Vajon hol van az embrionális szűrővizsgálatok határa? Jeruzsálemben jelenleg úgy vélekednek, hogy amíg ezeket a kérdéseket nem válaszolják meg a szakértők, addig egyedi eset marad a Hadassza kórházban lezajlott előzetes rákmegelőző lombikbébi eljárás.
Ez is érdekelhet
Shiri Zsuzs/Jeruzsálem
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: