Nehéz meghatározni, pontosan mit is értünk cikluszavaron. Az ugyanis, hogy egy nő menstruációja nem 28 naponta jelentkezik, viszonylag gyakori eset, és nem mindig kell kóros folyamatokat keresni mögötte. Már a fiatal lányoknál is hosszú ideig, akár 1-1,5 évig is eltarthat, amire a hormonháztartásuk annyira stabilizálódik, hogy a menstruáció ritmusa kiszámíthatóvá válik. Felnőtt nőknél is általános, ha néha-néha hamarabb vagy éppen ellenkezőleg, pár nappal később jelentkezik a vérzés. Szakemberek egyébként azt szokták mondani, hogy akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha rendszeresen 21 napnál gyakoribb vagy 35 napnál ritkább a menstruációnk. Ha túl rövid idő telik el két alkalom között, akkor a fokozottabb vérveszteség akár vérszegénységhez is vezethet. Ha pedig csak 5-6 hetente menstruálunk, előfordulhat, hogy sem a tüszőérés, sem a tüszőrepedés nem szabályos. Ezeknek az eltéréseknek nem egyszer valamiféle gyulladásos betegség vagy hormonzavar áll a hátterében.
Ha egyszerűen csak rendszertelen a ciklusunk, annak korai menopauza, a pajzsmirigyünk működési zavara vagy akár daganat is lehet az oka. De jó-, vagy rosszindulatú sejtburjánzást keresnek a vizsgálatok során a nőgyógyászok akkor is, ha valaki rendkívül erős, fájdalmas és görcsös vérzésre panaszkodik. Ezek a problémák legtöbbször akadályozzák a teherbe esést, ezért rendkívül hasznos, ha már a babaprojekt előtt keresünk olyan orvost, aki segít eldönteni, szükséges-e alaposabban kivizsgáltatni magunkat vagy nem. Ne feledjük: Magyarországon minden ötödik párnak okoz gondot a megtermékenyülés. Az esetek majdnem felében pedig valamilyen nőgyógyászati betegség tehető felelőssé a kudarcért.
Petefészekciszta
A betegség során a petefészekben növekvő tüszőkből egyfajta kötőszövetes tokkal körülvett, folyadékkal töltött zsákszerű tömlő jön létre. Jóindulatú elváltozásról van szó, amely gyakran csak kis méretűre növekszik. Amennyiben az átmérője nem éri el az 5 centimétert, nagy az esély arra is, hogy magától felszívódik. A nagyobb méretű ciszta azonban fájdalmas, erős menstruációt okozhat, valamint gátolja azt is, hogy megfoganjon a magzat, ezért az orvosok általában műtéti úton eltávolítják.
PCOS
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az úgynevezett policisztás ovárium szindróma azért összetett betegség, mert nemcsak nőgyógyászati problémákat okoz, hanem az egész hormonháztartást befolyásolja. Általában túl magas az LH, azaz a sárgatestserkentő hormon és az FHS, azaz a follikulus stimuláló hormon szintje, ami megakadályozza a petesejtek képződését, ezért a kór meddőséggel jár együtt. Jellemzője az is, hogy az érintett nők először inzulinrezisztenssé, később cukorbetegekké válnak. A túlzott inzulinszint serkenti a tesztoszteron, azaz a férfi nemi hormon termelését, ami gátolja a tüszőérést. A PCOS-ben szenvedő nőkre általában jellemző, hogy túlsúllyal rendelkeznek, egyoldalúan táplálkoznak, életmódjuk pedig meglehetősen mozgásszegény.
Korai menopauza
Azoknak a nőknek, akik korai menopauzában szenvednek, már 40 éves korukban vagy akár korábban is teljesen felborul a ciklusa, a fogamzóképességük pedig vagy erősen lecsökken, vagy teljesen meg is szűnik. Ráadásul számolniuk kell a változókor valamennyi egészségügyi kockázatával, azaz a csontritkulással, valamint többféle daganatos betegséggel is. Sajnos a folyamat visszafordíthatatlan, mindössze a tüneteket lehet enyhíteni gyógyszerek segítségével.
Petefészekrák
Ennek a daganattípusnak leggyakrabban vérzészavar és meddőség a tünete. Ha pedig kifejezett fájdalmakat, illetve hasűri folyadékot is érzékelnek, akkor áttétekre is gyanakodni kell. Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség szűréssel már a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálható, az időben elkezdett kezelés pedig teljes gyógyuláshoz is vezethet. Súlyosabb esetben az orvosok méheltávolító műtétet és kemoterápiát szoktak javasolni.
Endometriózis
Minden negyedik-ötödik meddőséggel küzdő nőnél ez a probléma húzódik meg a háttérben. Az elnevezés onnan ered, hogy a méh belső nyálkahártyája, orvosi nevén endometrium, a méh üregén kívül is megjelenik. A fájdalmas és görcsös menstruáció már a babaprojekt előtt is feltűnhet annyira, hogy orvoshoz forduljunk vele. A nőgyógyászok általában laparoszkópiás műtéttel eltávolítják a méhen kívüli nyálkahártyaszöveteket, de hormontartalmú gyógyszereket is javasolhatnak.
Nehezített teherbeesés, ha nem betegség okozza
Ez is érdekelhet
Betegségnek nem nevezhetjük, mégis zavarhatja a ciklusunkat és nehezítheti a teherbeesést, ha folyamatos stresszben élünk, sokat idegeskedünk, vagy nagy érzelmi megrázkódtatáson megyünk keresztül. Az izgalmak hatással lehetnek az úgynevezett prolaktin nevű hormon termelődésére. Ugyanis, ha ennek a tejelválasztásért felelős hormonnak túl magas a szintje egy nő szervezetében, annak meddőség is lehet a következménye. De felboríthatja a menstruációnkat az is, ha egészségtelenül táplálkozunk, illetve drasztikus fogyókúrának vagy szokatlan fizikai aktivitásnak tesszük ki a testünket. Amennyiben tehát a párunkkal a gyerekvállalás mellett döntünk, oda kell figyelni magunkra, illetve az életmódunkra. Azaz fontos, hogy rendszeresen sportoljunk, változatosan és mértékletesen étkezzünk, és szakítsunk időt a pihenésre is. De segíthet barátcserje-tartalmú gyógyszer is, mely igazoltan jótékony hatású a rejtett hyperprolaktinémia miatt kialakult cikluszavarok kezelésében.
