Magyarországon a méhnyakrák a női nemi szervek daganatainak mintegy harmadát teszi ki, a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 éven aluli nők körében. Az elhanyagolt, műtéttel már nem orvosolható méhnyakrák előfordulása pedig azoknál gyakori, akik ritkán vagy soha nem vesznek részt szűrővizsgálaton, nekik 2,5-3-szor nagyobb az esélyük az előrehaladott méhnyakrák kialakulására. Korai stádiumban nőgyógyászati szűrővizsgálattal nemcsak a rák, hanem a rákot megelőző, különböző súlyosságú méhnyakelváltozások is könnyen kimutathatók. A méhnyakrák kisebb beavatkozással teljességgel gyógyítható, később azonban rohamosan romlanak a gyógyulási esélyek.
Citológiai vizsgálat menete
A szövettani, vagyis citológiai vizsgálat az egyik leggyakoribb orvosi mintavételi eljárás, amely daganatok, gombás vagy bakteriális fertőzések és más megbetegedések kimutatására is alkalmas. A vizsgálat egyszerű és teljesen veszélytelen, és semmilyen felkészülést nem igényel a páciens részéről.
A mintát az orvos egy citológiai laborba küldi tovább. Legtöbbször bizonyos daganattípusok, elsősorban a méhnyakrák diagnosztizálására alkalmazzák. Ez esetben a minta elemzését követően a vizsgált szövetet az úgynevezett Papanicolau-féle skálán pontozzák, és P1-P5 között egy értékkel jelölik meg.
Ha a vizsgálat végén az eredmény P1, illetve P2, akkor 98 százalékos biztonsággal kizárható a kezdődő rosszindulatú folyamat. P3-as eredmény esetén kóros folyamat zajlik a méhszájon, amely lehet gyulladás és diszplázia is. Ha pedig a szövettan P4, illetve P5 kategóriába sorolja a mintát, akkor ez már kialakult méhnyakrákos daganatra utal. A citológiai vizsgálat eredményére általában két-három hetet kell várnunk.
A szűrés hatékonyságát növeli az egyre szélesebb körben alkalmazott HPV-teszt, amely a méhnyakrákot okozó vírusfertőzés kimutatásával a legalkalmasabb és egyben legérzékenyebb módszer a kockázatnak kitett nők szűrésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HPV-szűrést sokszor csak olyankor kér a kezelőorvos, ha kóros esetet gyanít, továbbá emiatt szükségesnek tarthatja a citológiai vizsgálat megismétlését is.
Várakozás az ismétlő citológiai vizsgálatra
Sokakat frusztrációval, félelemmel tölthet el, ha egy gyanús citológiai vizsgálati eredmény következtében a kezelőorvos ismétlést rendel el, ráadásul az újabb adatokra akár 3-6 hónapot is várni kell.
Ezt a félelemmel teli időszakot is lehet hasznosan és aktívan tölteni. Az immunrendszer általános erősítése mellett nagy hangsúlyt kell helyezni az egészséges életmódra és különböző stresszoldási technikák gyakorlására. Mivel a dohányzás és az alkoholfogyasztás növelheti a tartós HPV-fertőzés, valamint a méhnyaki elváltozások kialakulásának kockázatát is, ezért érdemes ezeket teljesen mellőzni.
A kezelőorvos már a várakozási időben javasolhat olyan lokális terápiákat, amelyek segíthetik a vírus kitisztulását a szervezetből. Érdemes olyan hüvelyi készítményt alkalmazni, amely elősegíti az egészséges hámképződést és a méhnyakon lévő elváltozások gyógyulását, miközben óvja a hüvelyflóra egészségét is. Használatával így addig is támogathatjuk a regenerációt és az állapotjavulást, amíg a citológiai vizsgálat eredményére várunk.
