A terhesség alatti jellegzetes szimptómákat heti bontásban, az elsőtől a 42. hétig ismerteti a parents.com , cikkünk alapjául az ő gyűjtésük szolgált.
1. hét
Technikailag ekkor még nem számítunk várandósnak, a szülész-nőgyógyász ugyanis mindig az utolsó menstruáció első napja alapján számolja ki, mikorra várható a baba születése. Ilyenkor a jellegzetes, menstruációhoz köthető tüneteket tapasztaljuk, például vérzés, hasi görcsök, hangulatingadozás, mellfájdalom.
2. hét
Ekkor történik meg a peteérés vagy ovuláció, amelynek lényege, hogy a hormonális változások hatására a petefészekből kiszabadul egy érett petesejt, ami a petevezetékben várja, hogy egy spermium megtermékenyítse - ha ez sikerül, a nő teherbe esik. Az ovuláció jellegzetes tünetei a következők: alhasi fájdalom, mellérzékenység, fehéres színű hüvelyi folyás, megnövekedett testhőmérséklet.
3. hét
Terhesség esetén a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába, ilyenkor néhány nő enyhe alhasi fájdalmat érez, vagy úgynevezett implantációs vérzést tapasztal. Utóbbi körülbelül 1-2 napig tart, és jóval enyhébb, mint menstruáció esetén. Ha erős a vérzés vagy nagyon intenzív a fájdalom, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
4. hét
A terhességi teszt a 4. héten már kimutatja, hogy kisbabát hordunk a szívünk alatt. A várandósság egyik legkorábbi jele a mellérzékenység, ilyenkor a nők kifejezetten kényelmetlennek érezhetik a melltartójukat. Másoknak kifinomultabb lesz a szaglása, ízlelése, vagy éppen fáradtságot, székrekedést, puffadást, hangulatingadozást tapasztalnak. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha semmilyen különös szimptómát nem észlelnünk - később biztosan számíthatunk majd a feltűnésükre.
5. hét
A hangulatingadozások rendkívül felerősödnek, hol boldogok, hol depressziósak, hol dühösek ilyenkor a terhes nők. A fáradtság és a mellérzékenység általában még az ötödik héten sem múlik.
6. hét
Sok nő számára a hatodik hét hozza el a leginkább embert próbáló panaszt, a reggeli rosszullétet. A kismamák érzékenyebbé válhatnak az illatokra, ami tovább ronthat az állapotukon, de beindulhat a kívánósság is. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy a reggeli rosszullétek körülbelül a második trimeszterig jelen lesznek, így érdemes minél előbb hozzászokni az új helyzethez.
7. hét
A gyakori mosdóba járás ugyancsak egyike azoknak a korai tüneteknek, amelyek a terhességre utalnak. Számos tényező áll ennek hátterében, ilyen például a terhességi hormonként is ismert hCG jelenléte, illetve az, hogy a növekvő méh egyre jobban nyomja a húgyhólyagot.
8. hét
A várandósságot jelző tünetek ekkorra valószínűleg mind képviseltetik magukat: hányinger, mellérzékenység, fáradtság, gyakori vizelés, hangulatingadozás, puffadás stb. Előfordul az is, hogy valaki a nyáltermelődés fokozódásával szembesül, vagy éppen rendszeresen erős fejfájás kínozza.
9. hét
Kevesen tudják, de a terhesség számtalan emésztőrendszeri tünettel is együtt jár, például székrekedéssel vagy fokozott gázképződéssel - ezek önmagukban sem kellemesek, úgy pedig főleg nem, ha a reggeli rosszullétekkel társulnak. Szerencsére a gasztrointesztinális panaszok az első trimeszter végére általában elmúlnak.
10. hét
Ebben az időszakban sok kismamának bókolnak azzal, hogy szinte "ragyognak", úgy megszépültek. Sajnos azonban vannak olyanok, akik a hormonális változások miatt kellemetlen pattanásokkal küzdenek. A 10. héttől kezdve már azt is észre lehet venni, hogy a mellek és a pocak növekszik.
11. hét
Az egyre méretesebb has fájdalmakat, görcsöket okozhat, amelyek elviselése gyakran igencsak nehéz feladat. Mindemellett a nők vizes állagú fehéres színű, szagtalan hüvelyfolyást (leukorrhea) tapasztalhatnak, amely azt jelzi, hogy a test igyekszik megszabadulni a baktériumoktól.
12. hét
Tudta, hogy a terhesség alatt a keringő vér mennyisége 50 százalékkal nő? Ennek egyik "mellékhatása, hogy a vénák sokkal láthatóbbá válnak, főleg azoknál a nőknél, akik világos bőrűek.
13. hét
Az első trimeszter végéhez közeledve a kismamák észrevehetik, hogy szinte az összes korai terhességi tünet megszűnt. A hormonális változások miatt azonban szinte egész nap bágyadtnak érezhetik magukat, a vérkeringés ugyanis lassul, a vérnyomásuk alacsonyabb lesz.
14. hét
A második trimeszter elejétől sok nő számol be megnövekedett étvágyról és libidóról, illetve energikusságról. Végre olyan jól érzik magukat, hogy valóban kiélvezhetik ezt az áldott állapotot!
15. hét
Természetesen azért a második trimeszterben is számolhatunk furcsa panaszokkal. Vannak, akiknél orrdugulás jelentkezik, esetleg lábfájdalom, míg másoknak érzékennyé válik az ínyük. És mivel ilyenkor megnő a relaxin hormon szintje, aminek hatására az izmok, ízületek lazábbak lehetnek, megnő a sérülésveszély.
16. hét
A nők 90 százalékánál besötétedik a bőr a mellbimbóknál, a combok belső részén, a hónaljnál, illetve a köldöknél. Az sem ritka, hogy úgynevezett melazma, azaz terhességi maszk jelentkezik - ez azokat az arc felső részén megjelenő foltokat jelenti, amelyek a fejbőr szélét már nem érintik.
17. hét
A nők ilyenkorra elkezdenek hátfájástól szenvedni, és azon sem kell csodálkozni, hogy egyre feledékenyebbek. Ami azonban jó hír, hogy a 16. héttől már lehet érezni a pici rugdalózását.
18. hét
Ekkorra a pocak már egyértelműen elárulja, hogy a nő várandós, és a mellek is meg vannak duzzadva, készen arra, hogy egy új életet táplálhassanak. A legtöbb kismamánál a kilók is folyamatosan gyarapodnak - ha viszont túl gyors a növekedés, terhességi csíkok jelentkezhetnek a bőrön.
19. hét
A második trimeszter alatt jellemző a gyomorégés, amelynek több oka is lehet. Az egyik, hogy a növekvő magzat nyomja a gyomorszájat, de a terhesség fenntartásáért felelős hormon, a progeszteron is állhat a háttérben. Hatására lazábbá válik a gyomorszáj, és a sav a nyelőcsőbe jut, amelynek alsó részén enyhe gyulladás is kialakulhat.
20. hét
A 20. hétre a kicsi egyre erősebben rugdal, mindemellett gyakori, hogy az édesanyánál a kéz és a láb duzzanata, szemkiszáradás, alvászavar, visszér jelentkezik.
21. hét
Ahogy növekszik a méh, úgy érezhet a kismama egyre erősebb fájdalmat a csípőjében, a nemi szervi régiónál, illetve a hasánál. A megnagyobbodott méh nyomhatja a tüdőt is, ami miatt légszomj léphet fel.
22. hét
Bár a nő súlya gyarapszik, a terhesség nagyon megszépíti: a haja erőssé, fényessé válik, körmei gyorsan nőnek, köszönhetően annak, hogy a test ilyenkor extra mennyiségű tápanyagot raktároz. Ugyanakkor a pocak bőre kiszáradhat, feszülhet, hiszen ahogy nő a baba, úgy nyúlik folyamatosan a bőr is.
23. hét
Ekkorra a köldök kifordul, ám a szülés után visszanyeri majd az eredeti "kinézetét". A leggyakoribb tünetek ilyenkor a többi között a láb- és hátfájdalom, a hüvelyfolyás, a székrekedés, a fejfájás, a terhességi csíkok megjelenése.
24. hét
Míg a nők egy részének továbbra is különösen nagy a szexuális étvágya, vannak, akiknek sokkal alacsonyabb a libidója a normálisnál, ők túl fáradtnak érzik magukat ahhoz, hogy ágyba bújjanak a kedvesükkel. Továbbra is észlelhető a vérző íny, a kézzsibbadás, a horkolás és a súlygyarapodás.
25. hét
Nem egy kismamával előfordul, hogy a kézdagadás és a folyadék-visszatartás miatt carpalis alagút szindróma, a felső végtagok idegeinek gyakori rendellenessége alakul ki. Olyan panaszok hívhatják fel rá a figyelmet, mint a kéz zsibbadása, bizsergése. Bár nem egy kifejezetten kellemes tapasztalatról van szó, jó hír, hogy a szülést követően elmúlnak a zavaró tünetek - addig is érdemes kímélni a kezeket.
26. hét
A harmadik trimeszter közeledtével az alvás már nem olyan könnyű, egyrészt a nagy pocak miatt, másrészt a lábfájdalom és a gyakori vizelési inger okán. Enyhe viszketés is jelentkezhet a kezekben, lábakban, ami teljesen normális - abban az esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha a szimptóma kezd nehezen elviselhetővé válni.
27. hét
Ha a hát- és lábfájdalom nem lenne elég, sok kismamánál aranyér alakul ki. Az aranyér vénatágulat, a végbél és a végbélnyílás falában tűnik fel; várandósság esetén nagy az esély a megjelenésére, a magzat súlya ugyanis extra terhet ró az anális régióra.
28. hét
Elkezdődött a harmadik, és egyben utolsó trimeszter. Mivel már nagyon közeledik a szülés időpontja, a kismama egyre fáradtabbnak érzi magát, egyre kevésbé tud kényelmesen mozogni. Bizonyos esetekben ráadásul symphysis pubis diszfunkció (SPD) alakul ki, ami a szeméremcsont ízületének fellazulását jelenti. Rossz közérzet, alhasi fájdalom, mozgásszervi panaszok utalnak rá.
29. hét
Mivel a kismama teste felkészült a szoptatásra , észreveheti, hogy a melléből sárgás színű kolosztrum, azaz előtej bukkan fel, amely már közvetlenül szülés után a kisbaba rendelkezésére áll. A kolosztrum szerepe jelentős: nagyon sok olyan immunsejt, enzim és immunglobulin (IgA) van benne, ami erősíti a kicsi immunrendszerét - ezért nem felesleges szoptatni a szülést követő pár órában.
30. hét
A testszerte kínzó viszketés, fájdalom, duzzanat és a gyomorégés intenzitása nem csökken, és a striák is egyre hangsúlyosabbak.
31. hét
Bár az első trimeszterre jellemző tüneteknek már régen búcsút inthetett a kismama, néhány ilyenkorra visszatér, így például a mellek érzékenysége, a kimerültség és a gyakori vizelési inger.
32. hét
A várandósság 30. hete után válnak jelentőssé az úgynevezett Braxton-Hicks összehúzódások , vagy jóslófájások. Az összehúzódás a méh tetejéről indul, lefelé halad és menstruációs fájdalomhoz hasonló érzéssel jár. Egyeseknél az alhasban, másoknál a medencében, a combok környékén csúcsosodik ki. Akár egy percig is eltarthat a has bekeményedése és az ezzel járó érzés, és bár fájdalommentes, a kismamák kellemetlen érzésként írják le.
33. hét
A kicsi egyre nagyobb, következésképpen továbbra is nyomja a belső szerveket. Az eredmény: vizeletszivárgás, légszomj, gyomorégés, általános diszkomfortérzés.
34. hét
A magzat most már rendszeres rugdosással jelzi jelenlétét, és továbbra is megvannak az olyan terhességi tünetek, mint a hát- és fejfájás, a székrekedés, a mellek szivárgása, a homályos látás, a fáradtság vagy a gyomorégés.
35. hét
A Braxton-Hicks összehúzódások egyre gyakoribbak, bár arra azért figyelni kell, nehogy összekeverjük azokat a szülés idejét jelző fájásokkal. További nehézség, hogy teljes erővel jelentkezik az álmatlanság.
36. hét
A várandósság utolsó heteiben a has "leszáll", hiszen a magzat pozíciója megváltozik: a feje lejjebb kerül a medencébe, a szülőcsatorna közelében helyezkedik el. Bár a belső szerveket még mindig nyomja a kicsi, a légzés könnyebbé válhat.
37. hét
A baba új helyzete a hasi, kismedencei területen kellemetlenségeket okozhat. Sőt, szeretkezés után a kismama pecsételő vérzést is tapasztalhat, ami általában az érzékeny, megnagyobbodott méhnyak miatt jelentkezik - ha nyugtalanok vagyunk a tünet miatt, forduljunk orvoshoz, aki ellenőrzi, pontosan honnan ered a vérzés.
38. hét
A 37. és 38. hét környékén a kismama testéből távozik egy kocsonyás-nyálkás állagú anyag, a nyákdugó. A terhesség során a méhnyakat ez a nyákdugó védi, feladata, hogy megvédje a magzatot a fertőzésektől. Fontos tudni, hogy nem a nyákdugó távozása határozza meg a szülés idejét, hanem a méhszáj állapota.
39. hét
A szülés korai jelei a magzatvíz elfolyása, a rendszeres összehúzódások, a kismedencei nyomás, a tompa hátfájás és a nyugtalanság érzése. Az orvosok általában azt javasolják, a kismama akkor menjen kórházba, ha az összehúzódások ötpercenként jelentkeznek, legalább egy percig tartanak, és egy órán keresztül folytatódnak (5-1-1 szabály).
40. hét
Bizonyos várandóssági tünetek mindaddig fennállnak - mint például az álmatlanság, egyes testrészek duzzanata, gyakori vizelési inger -, ameddig meg nem születik a kicsi. Ha császármetszéssel születik a baba, akkor a beavatkozásra a következő néhány napban sor kerül.
41. hét
A túlhordott terhesség szorongáshoz, nyugtalansághoz vezethet, de mindenképpen figyeljük a szülésre utaló jeleket - a gyermekünk már úton van.
42. hét
A legtöbb újszülött a szülés várható időpontjától számított két héten belül világra jön. Amennyiben azonban az orvos aggódik a kismama vagy a magzat állapotáért, akkor beindíthatják a szülést.
