Mi is megírtuk, idén áprilisban konferenciát tartottak Budapesten, amely az endometriózis megismertetéséről, kutatási és kezelési lehetőségeiről szólt.
Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia megnyitóján elmondta, hogy világszerte 190 millió, Magyarországon több mint kétszázezer reproduktív korban lévő nőt érint a betegség. Bokor Attila egyetemi docens, az Európai Endometriózis Liga (EEL) alelnöke pedig azt emelte ki, hogy egy korábbi felmérés szerint az Egyesült Államokban átlagosan kilenc, Németországban és az Egyesült Királyságban hét, míg Magyarországon nagyjából négy évet kell várni a betegség diagnózisának felállításához. Az is elhangzott, hogy mire egy nő eljut idáig, átlagosan hét orvossal találkozik.
A probléma nem magyarspecifikus: például az Amerikai Endometriózis Alapítvány szerint egy nő átlagosan tíz évig küzd a tünetekkel, mire a diagnózist felállítják – írja az EverydayHealth.com.
Nem egyszerűen egy reproduktív betegség
Olga (kérésére a nevét megváltoztattuk) tizenéves kora óta küzdött súlyos menstruációs fájdalmakkal. A tüneteivel több orvoshoz is fordult, végül a harmadik állította fel a helyes diagnózist.
„Szerintem jelenleg az egyik legnagyobb nehézség a megfelelő szakember megtalálása, az állami, illetve a magánellátásban is” – mondta.
Őt ráadásul az endometriózis mellett adenomiózissal is diagnosztizálták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Szerencsére nekem csak egy kettes stádiumú endometriózisom van. Ezt még nem feltétlenül kellett volna műteni, de mivel a fájdalom eléggé akadályozott a hétköznapi életemben, mellette döntöttünk. Egyébként is lett volna egy teljesen más jellegű hiszteroszkópiás beavatkozásom, egy polip miatt” – magyarázta.
A műtéte idén nyáron volt,
magánúton. Mint mondja, nem lett teljesen tünetmentes, de sokkal jobban érzi
magát azóta. Ehhez viszont több életmódbeli változás is hozzájárult: „Főleg a menstruáció körüli
fájdalmak és a puffadás terén érzem azt, hogy jobb lett, de az is segített,
hogy egyébként is sok mindent változtattam. A műtét óta kifejezetten
odafigyelek arra, hogy sportoljak, próbálom csökkenteni a stresszt,
gyógynövényeket, táplálékkiegészítőket fogyasztok.”
Azt nagyon fontos kimondani, hogy bár szeretünk reproduktív betegségként tekinteni erre, ez egy egész testet érintő betegség, ami nem múlik el, bármikor visszajöhet. Nekem a méhtartó szalagomon volt az endometriózis, de van, akinek mondjuk a veséje rámegy erre, vagy a mellhártyájára terjed szét. Nagyon sokfélék lehetnek a tünetei, amik túlmutatnak azon, hogy amúgy nekem fáj, amikor megjön. Van, akinek gyakorlatilag minden nap fájdalmai vannak miatta
– tette hozzá Olga.
„Ugyan már, nekem is fájni szokott”
A MedicalNewsToday egy több korábbi cikket felülvizsgáló tanulmány alapján azt írja, hogy több kategóriába sorolhatók azok a tényezők, amelyek késleltetik a helyes diagnózis felállítását.
Egyrészt ott vannak az egyéni faktorok. Erre a kategóriára jellemző például a félreértések a menstruációs fájdalommal kapcsolatban. A legtöbben úgy gondolják, a fájdalom természetes, el kell fogadni. Mivel ezt aztán maguk kezelik (fájdalomcsillapító, meleg- vagy hidegterápia, egyéb módszerek), nem tulajdonítanak neki jelentőséget.
Azonban a fájdalmas menstruáció mögött sok egészségügyi probléma állhat, ezért semmiképpen sem szabad félvállról venni. Ha mondjuk valaki nem tud fölkelni az ágyból, vagy a derekába, lábába sugárzik fájdalom, azt mindenképpen el kell mondania az orvosának is.
Ehhez hozzájárulnak az emberi kapcsolatok is: a fájdalmat társadalmi szinten is normálisként kezeljük, nem tünetként, ami miatt orvoshoz kellene fordulnunk.
Sokszor legyintünk rá, még a felnőtt nők is, hogy ugyan már, nekem is fájni szokott. Én ilyenkor fölhúzom a szemöldökömet, és visszakérdezek, hogy biztos, hogy jó ez neked? Vagy hogy hallottál már az endometriózisról?
– mondta Olga.
A nőgyógyászati vizsgálatokon sem feltétlenül merül fel a fájdalmas menstruáció kérdése. „Lehet, hogy valakit csak az éves kontrollon lát az orvosa, de nem tudja, hogy milyen kínjai vannak a páciensnek. Ő nem kérdezi, a beteg pedig nem mondja: ez egy ördögi kör” – mondta Dr. Sanjay Agarwal nőgyógyász az EveryDayHealth.comnak. Dr. Hugh Taylor nőgyógyász szerint nemcsak a betegeknek, hanem az összes egészségügyi dolgozónak több ismeretre lenne szüksége a témában. „Az első lépés az lenne az endometriózis jobb felismerésében, ha minél többet gondolkodunk rajta” – javasolja.
Ezzel összefüggésben kommunikációs problémák is felmerülhetnek orvos és páciens között, például, ha az endometriózis tüneteire hormonális fogamzásgátló tablettát írnak fel. A beteg nem mindig tudja vagy érti, hogy pontosan milyen problémája van, vagy mi miatt javasolják neki a tablettaszedést.
Szintén fontos kitétel, hogy nem lehet egyszerűbb diagnosztikai eszközökkel kimutatni, mint például egy vérvétel. A végső diagnózist a legtöbb esetben csak laparoszkópiával, azaz hasi tükrözéssel tudják megállapítani. Ilyenkor műtéti úton távolítják el a méhnyálkahártya-sejteket, amiket aztán patológus vizsgál meg – olvasható a The Conversationben.
„A laparoszkópia azt jelenti, hogy altatásba benézünk a hasüregbe, a kismedencébe, így feltárhatók az endometriózis különféle megjelenési formái, a legenyhébbektől a súlyosabb elváltozásig. És még amit meg kell említeni, hogy a panaszoknak a súlyossága, és maga a műtéti lelet, az nem mindig korrelál. Tehát van, amikor nagyon enyhe panaszok mögött komoly anatómiai eltéréseket találunk már a műtétnél. Az ellenkezője is előfordul, amikor erős hasi fájdalom, meddőség, visszatérő ciszták mellett sem találunk súlyos fokú elváltozást” – magyarázza Dr. Zákány József nőgyógyász.
A diagnózis felállítását az is megnehezíti, hogy az endometriózis tünetei sok más betegségre is jellemzők.
„A fájdalmas szexuális együttlét vagy székletürítés, a hasmenés, a szorulás, a gyakori vizelési inger, a mellkasi fájdalom, a krónikus fáradtság mind-mind a tünete lehet” – mondta Dr. Ann Peters a MedicalNewsToday-nek.
Ugyanakkor bár elsősorban a fájdalommal hozzuk összefüggésbe az endometriózist, az esetek 7%-ában egyáltalán nem okoz tüneteket, ami szintén lassíthatja a diagnózis felállítását. „Ilyenkor csak akkor derül fény a betegségre, amikor az érintettnek nem sikerül teherbe esni” – mondta Dr. Adiele Hoffman a MedicalNewsToday-nek.
Sokszor a meddőség kivizsgálása során lesz meg a diagnózis. Ennek viszont megvannak a maga meghatározott lépései, kezdve a hormonális vizsgálatokon (a férfi és a nő esetében is), a petefészek működésének feltérképezésén át, és csak a legvégén jönnek a műtéti diagnosztikai lehetőségek. De egy műtétre csak a megfelelő indokokkal kerülhet sor, hiszen mint minden beavatkozásnak, ennek is meg vannak a maga kockázatai
– magyarázza Dr. Zákány József. Emellett tizenéves korban különösen jellemző a diszmenorrea, a görcsös fájdalom – ami szintén nem feltétlenül jelent endometriózist, hanem gyakran tapasztalható az első menstruációt követő pár évben.
Sok esetben viszont a tünetek és a kórelőzmény ismeretében, valamint egy ultrahangos vizsgálat révén is meg lehet állapítani a betegséget. Magyarországon viszont ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon az endometriózissal járó adóvisszatérítésre, szükséges a műtéti beavatkozás, illetve a vele járó szövettan eredménye a végső diagnózishoz.
Legyünk őszinték
Mivel az endometriózis pontos oka nem ismert, ezért megelőzni sem tudjuk a kialakulását. Ha nőként felmerül bennünk a betegség gyanúja, a legjobb, ha őszintén beszámolunk az orvosunknak a tüneteinkről, nem hallgatunk el semmit azért, mert zavarba hoz a téma vagy mert természetesnek tartjuk.
„Az emberek nehezen mondják ki, hogy milyen erős fájdalmaik vannak. De ha valaki nem tud miatta iskolába, munkába menni, vagy bármilyen más tevékenységet elvégezni a kismedencei fájdalom vagy menstruációs görcsök miatt, arról az orvosnak tudnia kell” – magyarázza Dr. Taylor. Ha pedig úgy érezzük, az orvosunk nem veszi komolyan a problémáinkat, akkor kérjünk másod-, vagy akár harmadvéleményt is, ha tehetjük.
Érdemes még naplót vezetni a menstruációról, és a vele járó tünetekről – ehhez már többféle telefonos alkalmazást használhatunk. Különösen sokat segíthet még a Lucy nevű applikáció, amely nem egy átlagos menstruációs és termékenységi naptár. Az általa alkalmazott, szakorvosok segítségével kifejlesztett algoritmus több nőgyógyászati probléma, többek között az endometriózis, a PCOS, és a mióma tüneteit is képes felismerni a felvitt adatok alapján.
