22 éves mélyponton az egészségügy

A tavalyi évben már csak 6,6 százalékos volt az egészségügy részesése a bruttó nemzeti össztermékből. Ez 1997 óta a legalacsonyabb érték.

A magyar egészségügyi kiadások a 2018-as adat szerint a GDP 6,6 százalékát teszik ki, ez 1997 óta a legalacsonyabb érték - írja a Portfolio . Persze ez nem azt jelenti, hogy az egészségügyre annyit fordítottunk, mint 21 évvel korábban, a GDP-arány csökkenése önmagában csak annyit jelent, hogy a növekvő GDP-ből nem részesült ugyanolyan mértékben az egészségügy. Tehát bár folyamatosan egyre nagyobb összeget fordítunk erre az ágazatra, az mégsem követi a GDP növekedésének ütemét.

Milyen lenne a jó egészségügy Magyarországon? Hogy a magyar egészségügy működhetne sokkal jobban, aligha vitatja bárki is. A szakterülettel foglalkozó közgazdászok szerint ehhez mindent az alapoktól kellene újra végiggondolni. Kattintson a részletekért!

A portál elemzése a környező országok költései alapján vizsgálta meg, hogy soknak, vagy kevésnek számít-e ez a 6,6 százalék. Tekintettel az egészségügy állapotára, ez az összeg nagyon alacsony, nemzetközi kontextusban vizsgálva azonban már árnyaltabb a kép. Az Eurostat 2017-es adatsora szerint az adattal rendelkező 30 országból csak Szlovákiában, Cipruson, Lengyelországban, Litvániában, Észtországban, Lettországban, Luxemburgban és Romániában költenek kevesebbet GDP-arányosan, így bár a lista vége felé szerepel az ország, nem lóg ki látványosan a sorból.

Nem a GDP-arányos költéssel van a gond

Általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok (Bulgária, Portugália, Magyarország) GDP-arányosan is kevesebbet költenek az egészségügyre, míg a gazdagabb nemzeteknek (Ausztria, Dánia, Hollandia) zömmel sikerült emelniük az egészségügyi kiadások arányát az elmúlt években. Ha a szélsőségnek számító Írországot és Luxemburgot (akik az igen magas életszínvonal miatt nagy összeget költenek egészségügyre úgy is, hogy az GDP-arányosan nem kiemelkedő) kivesszük, az látható, hogy nagyjából annyit költünk az egészségügyre, amennyi az ország gazdasági helyzetéből következik.

Önmagában a pénz nem oldja meg az egészségügy problémáit. Fotó: iStock
Önmagában a pénz nem oldja meg az egészségügy problémáit. Fotó: iStock

Viszont ha nem az egészségügyi kiadásokat, hanem csak a gyógyító-megelőző (orvosi) ellátások kiadását nézzük, akkor még rosszabb a helyzet. Az európai OECD-tagországok közül vásárlóerő paritáson, dollárban számolva csak Lettországban költenek kevesebbet egy főre számolva. Nem mindegy továbbá az sem, hogy a kiadások milyen arányban terhelik az államot, illetve a lakosságot. Közfinanszírozás tekintetében pedig még rosszabb a helyzet, mint az összkiadásokat nézve. Olyan országok, amelyek a GDP arányos költésben mögöttünk voltak (Szlovákia, Észtország) itt már előttük vannak, azaz ezekben az országokban a lakosság költ kevesebbet, mint nálunk, nem az állam.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Magyarországon az egészségügyi kiadások 27 százaléka a lakosságot terheli, ami rendkívül magas arány. Már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet ennek az egészségügyi és szociális kockázataira.

Tény tehát, hogy az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott, de a jelen szerkezet, működés és szokások mellett nincs az a pénz, amivel fenntartható, eredményes és elégedettséget hozó lehetne. A (köz)forrásbővülés tehát elengedhetetlen, de csak az egész egészségügyi ellátás szerkezetének és működésének a megváltozásával együtt lehet problémamegoldó - olvasható az elemzésben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.