A magyar egészségügyi kiadások a 2018-as adat szerint a GDP 6,6 százalékát teszik ki, ez 1997 óta a legalacsonyabb érték - írja a Portfolio . Persze ez nem azt jelenti, hogy az egészségügyre annyit fordítottunk, mint 21 évvel korábban, a GDP-arány csökkenése önmagában csak annyit jelent, hogy a növekvő GDP-ből nem részesült ugyanolyan mértékben az egészségügy. Tehát bár folyamatosan egyre nagyobb összeget fordítunk erre az ágazatra, az mégsem követi a GDP növekedésének ütemét.
A portál elemzése a környező országok költései alapján vizsgálta meg, hogy soknak, vagy kevésnek számít-e ez a 6,6 százalék. Tekintettel az egészségügy állapotára, ez az összeg nagyon alacsony, nemzetközi kontextusban vizsgálva azonban már árnyaltabb a kép. Az Eurostat 2017-es adatsora szerint az adattal rendelkező 30 országból csak Szlovákiában, Cipruson, Lengyelországban, Litvániában, Észtországban, Lettországban, Luxemburgban és Romániában költenek kevesebbet GDP-arányosan, így bár a lista vége felé szerepel az ország, nem lóg ki látványosan a sorból.
Nem a GDP-arányos költéssel van a gond
Általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok (Bulgária, Portugália, Magyarország) GDP-arányosan is kevesebbet költenek az egészségügyre, míg a gazdagabb nemzeteknek (Ausztria, Dánia, Hollandia) zömmel sikerült emelniük az egészségügyi kiadások arányát az elmúlt években. Ha a szélsőségnek számító Írországot és Luxemburgot (akik az igen magas életszínvonal miatt nagy összeget költenek egészségügyre úgy is, hogy az GDP-arányosan nem kiemelkedő) kivesszük, az látható, hogy nagyjából annyit költünk az egészségügyre, amennyi az ország gazdasági helyzetéből következik.
Viszont ha nem az egészségügyi kiadásokat, hanem csak a gyógyító-megelőző (orvosi) ellátások kiadását nézzük, akkor még rosszabb a helyzet. Az európai OECD-tagországok közül vásárlóerő paritáson, dollárban számolva csak Lettországban költenek kevesebbet egy főre számolva. Nem mindegy továbbá az sem, hogy a kiadások milyen arányban terhelik az államot, illetve a lakosságot. Közfinanszírozás tekintetében pedig még rosszabb a helyzet, mint az összkiadásokat nézve. Olyan országok, amelyek a GDP arányos költésben mögöttünk voltak (Szlovákia, Észtország) itt már előttük vannak, azaz ezekben az országokban a lakosság költ kevesebbet, mint nálunk, nem az állam.
Magyarországon az egészségügyi kiadások 27 százaléka a lakosságot terheli, ami rendkívül magas arány. Már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet ennek az egészségügyi és szociális kockázataira.
Ez is érdekelhet
Tény tehát, hogy az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott, de a jelen szerkezet, működés és szokások mellett nincs az a pénz, amivel fenntartható, eredményes és elégedettséget hozó lehetne. A (köz)forrásbővülés tehát elengedhetetlen, de csak az egész egészségügyi ellátás szerkezetének és működésének a megváltozásával együtt lehet problémamegoldó - olvasható az elemzésben.
