Nyaki műtét előtt vagy után
Nyaki, például pajzsmirigyműtét közben sérülhet a hangszalagot mozgató ideg, aminek az a következménye, hogy az azonos oldali hangszalag megbénul. Ez általában nagyon jellegzetes hangképzési zavart okoz, amelyre a gyakorlott fül-orr-gégész, foniáter már akkor gyanakodni kezd, amikor a beteg belép a rendelőbe, köszön és elkezd beszélni. A hangszalag-bénulás kezelésében, sőt a nyaki műtétre való felkészülésben is sokat segít, ha megfelelő szakemberhez fordulunk. Hangterápiával, megfelelő légzésvezetési gyakorlatokkal nagyon sokat lehet javítani a hangon.
Horkolás
A horkolás több kiváltó oka közül az egyik lehetőség a torok bizonyos izmainak gyengesége. A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, és a ki-beáramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. Ha a lágy szájpadlás és a torok felső részén található garatizmok tónusa egyébként is gyenge, akkor ez a hatás fokozottan érvényesül. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter elmondta, hogy a horkolás kezelése minden esetben alapos kivizsgálást igényel.
Ha ez alapján bebizonyosodik, hogy a horkolást a gyenge izomtónus okozza, akkor a helyes hangképzés elsajátításában, a szükséges izmok erősítésében beszédgyakorlatok is segítenek. Nem kell bonyolult dologra gondolni, olyan egyszerű mozdulatok rendszeres gyakorlása is segíthet, mint például ha jól artikulálva 20-30 alkalommal elismételjük a magánhangzókat, vagy a nyelvünket kinyújtjuk, és a szánk egyik sarkától a másikig jobbra-balra mozgatjuk, esetleg üres szájjal rágó mozgást utánozunk. A személyre szabott gyakorlatsort beszédterápiás specialista segít összeállítani.
Hamar elfárad a hangunk
Túl magas, vagy túl mély? Ha elégedetlenek lennénk jelenlegi hangszínünkkel , a beszédterápia segíthet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hangmagasság attól is függ, hogyan és hol használjuk a hangunkat. Nem megfelelő hangképzés esetén a hang magasabb és mélyebb is lehet, mint amit a hangképző szerv anatómiai adottságai megkövetelnének, emiatt a hang hamar elfárad, és gyakori rekedtségre , torokfájásra panaszkodnak az érintettek. Ez különösen azoknál jelent problémát, akik a hangjukat hivatásszerűen használják, így például tanárok, színészek esetében. A számunkra ideális, jól terhelhető hang eléréséhez először tehát azt kell megtalálnunk, hogy melyik a hangképző szervüknek megfelelő hangmagasság. Az ideális hang elérésénél ezért az első lépés mindig a foniátriai vizsgálat, amelynek során a zavart okozó esetleges anatómiai eltéréseket kiszűrhetjük. A betegek ezt követően logopédiai foglalkozások keretében sajátíthatják el a helyes hangképzést.
Gombócérzés a torokban
Globus pharyngeus nak nevezik, ha valaki fájdalommal nem járó csomót, duzzanatot érez a torkában. A többség már hosszabb ideje küzd a tünetekkel, mire orvoshoz fordul. Sokan azt gondolják, ha nem fáj, a torok nem vörös, és egyéb panaszaik sincsenek, akkor a "gombóc" sem valódi. Eközben a kellemetlen érzés megmarad, és a mindennapokban is zavaróvá válik.
A szakértő elmondta, hogy az érintettek beszéd közben gyakran köszörülik a torkukat, vagy nehezebben vesznek levegőt, továbbá rosszul viselik a zárt ruházatot, igazgatják a nyakkendőt, garbót. A gombócérzés gyakran valamilyen gyulladásos folyamat szövődményeként jelentkezik: garat-, mandulagyulladás, krónikus arcüreggyulladás, hátsó garatfali csorgás miatt érzékenyebb lehet a garatnyálkahártya. Kiválthatja túlzott gyomorsav-termelődés, de a nyelőcső motoros rendellenességei is okozhatják a tüneteket: ilyenkor gyakran társul nyelési nehézség is a gombócérzés mellé.
A pajzsmirigy-betegségek tüneteként is gyakran jelentkezhet ilyen panasz, de helytelen beszédtechnika, feszes nyakizomzat következtében is kialakulhat a globusérzés. A torok és a hangszalagok izomzatának megfelelő használata, lazítása beszéd- és hangterápia segítségével megtanulható, így ez is hatékony segítség lehet a gombócérzés elmulasztásához. A tüneteket azért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a nyelési nehézség, a gombócérzés daganat jele is lehet.
Ha tartós a rekedtség
A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben a hangos környezetben gyakorolt beszélgetés, kiabálás is okozhatja a panaszokat. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Kialakulhat refluxbetegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal a hangszálakat is, és rekedtséget okoz.
Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy-megnagyobbodás, allergia, és ritkább esetekben ideggyógyászati, valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget. Mindenképp forduljon orvoshoz, ha a rekedtség több hete tart, nyelési panaszokkal, fájdalommal és köhögéssel társul!
Ez is érdekelhet
Forrás: Fül-orr-gégeközpont
