Az aspirációs citológia (vékonytű-biopszia) egy olyan eljárás, mely során egy igen vékony tű segítségével mintát vesznek egy csomóból, gyanús képletből és ezt mikroszkóp alatt a citopatológus megvizsgálja. "A vizsgálatot mi ultrahang-vezérléssel végezzük, hogy a tűt a legoptimálisabb helyre lehessen bevezetni. A módszer gyors, összességében kb. 15-30 percig tart, de maga a mintavétel csak pár másodpercet vesz igénybe és a test legtöbb részén alkalmazható" – mondta dr. Szavcsur Péter, az Ultrahangközpont radiológusa, aki több fontos kérdést is megválaszolt a vizsgálattal kapcsolatban.
Mikor van szükség aspirációs citológiára?
Aspirációs citológia elvégzése leggyakrabban a következő esetekben indokolt: csomó az emlőben, gyanús pajzsmirigy göbök (nagyok, és ún. hideg göbök), megduzzadt nyálmirigyek, nyirokcsomó megnagyobbodás, bőr alatt kitapintható csomók. Összességében minden olyan esetben indokolt a vizsgálat, ha a diagnózis bizonytalan, vagy amikor felmerül a rosszindulatú daganat esélye, ám ultrahanggal nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, akkor mintavételre van szükség.
Fájdalmas a vizsgálat?
Sokan azért ódzkodnak az aspirációs citológiától, mert úgy gondolják, igen fájdalmas módszerről van szó. Pedig maximum kellemetlen, hiszen a vizsgálathoz használt tű vékony (vékonyabb, mint a vérvételhez használt tű), így bódítás/injekciós érzéstelenítés sem kell hozzá. Sőt, egy injekciós érzéstelenítés kellemetlenebb, mint maga a beavatkozás!
Kideríthető -e aspirációs citológiával az, hogy jó-vagy rosszindulatú a képlet?
Az aspirációs citológiának igen nagy szerepe van a jó-és rosszindulatú daganatok differenciál diagnosztikájában. Sok esetben már ekkor ki lehet zárni a malignus (rosszindulatú) elváltozás esélyét, ám előfordulhat, hogy egyéb vizsgálatokra is szükség van a biztos és pontos diagnózis felállításához, pl. vastagtű biopszia, melyet már helyi érzéstelenítésben végeznek és kis henger szövetet kapnak, melyből pontosabb szövettani diagnózist lehet felállítani – mondja dr. Szavcsur Péter.
Fontos, hogy a vizsgálatot tapasztalt, hozzáértő orvos végezze, hiszen nagyon fontos, hogy a mintavétel a megfelelő helyről történjen és elegendő mennyiségű mintát nyerjenek ki.
Ez is érdekelhet
Milyen mellékhatásai lehetnek?
Az
aspirációs citológia, mivel csak minimálisan invazív módszer, ezért komolyabb
mellékhatásokat nem okoz. Nagyon ritka, hogy a mintavétel után szövődmény
alakuljon ki, az eljárás után nincs szükség komolyabb gyógyulási időre. Az
orvos sebtapasszal zárja a szúrás helyét, majd a páciens haza is mehet és
folytathatja mindennapi tevékenységét. "Ami előfordulhat, az pár napig az adott
területen érezhető kisebb fájdalom, kisebb véraláfutás, vérzés (ez főleg
azoknál fordulhat elő, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek- ilyen
esetben érdemes még a beavatkozás előtt konzultálnia orvosával a terápia
ideiglenes felfüggesztéséről). Ritka esetekben fertőzés vagy vérzés léphet fel.
Amennyiben láza van, a vérzés nagymértékű és folyamatos, a duzzanat/fájdalom
nem szűnik, úgy mindenképp értesítse orvosát” – mondja a szakértő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
